FENNTARTHATÓSÁG MAGYARORSZÁGON, AVAGY AMIT SZÉTVERHETSZ MA, NE HALASZD HOLNAPRA

NÉPSZAVA
Szerző: HARGITAI MIKLÓS
2024.08.05.

Sorozatunk második részében a keretstratégiából kihúzott környezet- és természetvédelmi tételek közül szemezgetünk. Az eleve gyengécske szöveg a hatalmi cenzúra nyomán használhatatlanná vált. Azt is eltüntették a szövegből, hogy kormányzati kommunikációban és a közmédiában kapjon érdemi szerepet a fenntarthatósági értékek népszerűsítése.

A Nemzeti Fenntartható Fejlődési Keretstratégia (NFFK) legfőbb célja – papíron – az ország fenntarthatósági teljesítményének javítása lenne. Ezen a téren már a dokumentum eredeti, húzások nélküli változata is elég tragikusan festett. Arra például egyáltalán nem reflektált, hogy a kormány éppen egy olyan iparághoz köti a magyar gazdaság jövőjét, amely a klímaválság közepette drasztikusan megnöveli a vízigényt és a – főként fosszilis forrásból, vagyis a klímaproblémát súlyosbítva kielégíthető – energiafelhasználást. Mint ahogy arra sem, hogy a környezet- és természetvédelmi intézményrendszer az elmúlt 14 évben gyakorlatilag leépült, a független zöldhatóságok helyébe a kormányutasításokat követő kormányhivatalok léptek, amelyek sem az engedélyező, sem az ellenőrző szerepkörükben nem képesek a meglévő jogszabályok betartására kényszeríteni a hazánkba települő akkuipar újabb és újabb szereplőit. Ezekkel a válságjelekkel ugyanúgy nem foglalkozott a „fenntarthatósági” stratégia, mint a szélerőmű-tilalommal, a napelem-adóval, vagy azzal, hogy a kormány a növekvő energiafogyasztást új gázerőművek építésével próbálja kiszolgálni.

Nem került szóba, hogy a támogatási rendszer a környezeti problémák megoldása helyett azok bővített újratermelését szolgálja, hogy a hulladékhasznosításban jelentős a visszaesés a 2010-es szinthez képest, vagy hogy a kiemelt beruházási törvény gyakorlatilag a teljes környezet- és természetvédelmi szabályozást zárójelbe teszi. Talán a fentieknél is nagyobb hiányossága volt a szövegnek, hogy a legtöbb fenntarthatósági paraméter terén nem fogalmazott meg konkrét, számonkérhető célszámokat. Vagyis már a kiindulópont sem volt több egy jámbor óhajgyűjteményél.

De a húzásokkal ezt is sikerült teljesen kiherélni: ami maradt, az garantáltan nem alkalmas arra, hogy bármilyen gazdasági vagy társadalmi folyamatot fenntarthatóbb irányba fordítson. Az alábbiakban bemutatjuk, mi került ki a szövegből annak érdekében, hogy az Orbán-kormány továbbra is úgy tehessen, mintha a környezeti értékek kizárólag a ma élő generációk egyszeri felhasználásra szánt javai lennének...

ITT OLVASHATÓ