ELNÖK VAGY KIRÁLY: RETTENTŐEN KITERJESZTETTÉK AZ AMERIKAI ELNÖK HATALMÁT

TELEX
Szerző: KIRÁLY ANDRÁS
2024.08.03.

Tektonikus változást jelent az amerikai alkotmányos jogban a legfelsőbb bíróság 2024. július 1-i ítélete. Bár az alkotmányban szó sincs elnöki mentességről, ami a korabeli feljegyzések és a későbbi jogértelmezés szerint is tudatos döntés volt az alapító atyák részéről, a bíróság konzervatív többsége, köztük az a három bíró, akiket maga Donald Trump jelölt a testületbe, most mégis úgy döntött, hogy az elnöknek lényegében sosem kell felelnie bíróság előtt az elnökként hozott döntéseiért, megvalósított tetteiért. Rövid távon ez annyit jelent, hogy a választások előtt szinte biztosan nem indulhat újabb büntetőper Donald Trump ellen 2020-21-es alkotmányos puccskísérlete miatt. Hosszú távon pedig a felelősségre vonás szempontjából lényegében korlátlanná válhat az elnöki hatalom.

„Ha kollégáim a patkó ezen oldalán valóban úgy gondolják, hogy Trump elnök bűncselekményt követett el, akkor az elnöksége után tartóztassák le” – idézte fel Sonya Sotomayor, az amerikai legfelsőbb bíróság liberális szárnyához tartozó bírája különvéleményében (a teljes indoklást, az párhuzamos és különvéleményeket a bíróság oldalán olvashatják) a második alkotmányos vádeljárásában (impeachment) Donald Trump egyik védőjeként eljáró párttársának a szenátusban elhangzott szavait. Trump ellen az amerikai történelemben példa nélküli, második impeachmentet elnöksége utolsó napjaiban, a 2021. január 6-i, zendülésbe torkollt alkotmányos puccskísérlet vádjával kezdeményezték a demokraták és egy maréknyi republikánus képviselő. A republikánus többség aztán felmentette az elnököt.

Mint a fenti megszólalásból is kiolvasható, a védelem egyik érve az volt, hogy nincs szükség ennek során elítélni Donald Trumpot, hiszen azt majd az igazságszolgáltatás is megteheti elnöki mandátuma lejártával. Az amerikai igazságszolgáltatás csúcsszerve, a legfelsőbb bíróság 2024. július 1-én a testület ideológiai törésvonalai mentén, 6:3 arányban hozott ítéletével megsemmisítette ezt az érvet. A döntést Joe Biden elnök azonnal élesen bírálta.

A legfelsőbb bíróság, aminek három bíráját is Trump jelölte és a republikánus szenátusi többség választotta meg, úgy döntött, hogy az elnököt „vélelmezhető” (presumptive) mentesség illeti meg a hivatali idejében hozott hivatali döntéseinél. Ez ugyan látszólag kevesebb a teljes mentességnél, amire Trump vágyott, de a vélelmezhető kifejezést most nem csupán azért idézőjeleztük, mert az ítéletből idézzük, hanem mert a fogalom a kisebbségi véleményt jegyző liberális bírók szerint tartalmilag üres, és a bírósági gyakorlatban könnyen „teljes” (absolute) értelmet nyerhet majd.

Ez alapján ugyanis egy volt elnök ellen vádat emelő ügyészeknek tételesen kell majd bizonyítaniuk, hogy az elnök büntetőjogilag kifogásolható cselekményeit nem hivatalos minőségében követte el – a konkrét esetben azt, hogy például az igazságügyi minisztériumot „Donald Trump” vagy az „elnök” utasította-e arra, hogy adjanak ki olyan hamis nyilatkozatot, amely azt sugallná, hogy a 2020-as elnökválasztásokon az eredményt befolyásoló szabálytalanságok fordulhattak elő. Az igazságügyi minisztérium amúgy megtagadta az utasítás végrehajtását...

ITT OLVASHATÓ