AZ ÚJ ADÓKBÓL ÉPPEN ANNYIT SZEDNE BE A KORMÁNY, AMENNYIT VESZNI HAGYOTT BRÜSSZELBEN

VÁLASZ ONLINE
Szerző: MAGYARI PÉTER
2024.07.22.

Hiába volt tavaly ősszel egészen közel a magyar kormány és az Európai Bizottság ahhoz, hogy megállapodjanak a befagyasztott pénzek és egyetemi ösztöndíjak feloldásáról, 2024-re a tárgyalások teljesen megszakadtak. Állítólag egy brüsszeli, válasz nélkül hagyott levél miatt állt le minden, de a háttérben Orbán Viktor döntése állhat, aki nem akart a választás előtt alkudozni. A késlekedésnek komoly ára van: 400 milliárd forint. Éppen ennyit szedne be a védelmi hozzájárulás nevű új különadóval a kormány idén.

– Mi történt 2024-ben a befagyasztott uniós támogatások ügyében?
– Semmi.

Ezt a párbeszédet négy, az Európai Bizottság és a magyar kormány közti tárgyalásokat jól ismerő emberrel folytattuk le júliusban. Az egymástól függetlenül zajló beszélgetéseknek ez a része szinte szó szerint megegyezett.

Amikor részletesebben is belementünk a befagyasztott EU-s támogatások megvitatásába, az is kiderült, hogy 1 milliárd eurót a magyar kormány már lényegében elengedett, nem tesz minimális erőfeszítést sem a lehívásáért. Ez 390 milliárd forint, lényegében éppen annyi, mint amennyit a július 8-án bejelentett, védelmi hozzájárulásnak nevezett különadókból szeretne még az idén beszedni a kormány.

A költségvetésnek kell tehát a pénz, de azt nem az EU más tagállamainak adófizetői, hanem a magyarországi cégek, illetve közvetetten azok magyar ügyfelei fizetik ki.

Valamiért a magyar kormány 2024-re behúzta a féket, és teljesen leálltak a tárgyalások a befagyasztott EU-s pénzekről. Sőt, a közalapítványi kézre adott egyetemektől elvett Erasmus-ösztöndíjak és a Horizont kutatási támogatások visszaállításáról sincs már párbeszéd. Pedig ezek annyira hiányoznak huszonegy magyar felsőoktatási intézmény életéből, hogy a SOTE vezetésével beperelték az EU Tanácsát a programokból való kizárásuk miatt (ítélet az EU bíróságán csak jövőre várható).

A helyzet nehezen érthető, 2023 őszén ugyanis a magyar kormány nevében Brüsszelben tárgyaló Bóka János és Navracsics Tibor miniszterek a nyitott kérdések többségében már megegyeztek az Európai Bizottság tisztviselőivel, a vitás pontokat rögzítették, és az ellentétek nem tűntek feloldhatatlannak. Ezt bizottsági és magyar kormányzati források is megerősítették lapunknak.

A tárgyalások elakadását firtató kérdéseinkre a magyar kormány illetékes sajtóosztályán semmit sem válaszoltak, de a Bizottság brüsszeli központjából is csak az egyébként nyilvános, általános jogi hátteret küldték el a Válasz Online-nak. Úgyhogy háttérben nyilatkozó forrásokra kellett hagyatkozzunk, hogy bemutassuk, mi történik. Nem sokkal cikkünk megjelenése előtt Bóka János egy Facebookra kirakott videóban a Bizottságot hibáztatta a tárgyalások elakadásáért, bár az elmúlt hetek beszélgetésein azt hallottuk, hogy a magyar kormány térfelén van a labda, és Budapestnek kellene lépnie, hogy kimozduljanak a holtpontról a tárgyalások.

5 milliárd forint is jöhetne minden egyes nap

2021 és 2027 között több EU-s támogatás érkezhetne Magyarországra, mint valaha. Ez annak lenne köszönhető, hogy a szokásos, a szegényebb tagállamoknak járó támogatások mellett útjára indították az EU történetének eddigi legnagyobb gazdaságélénkítő programját, a járvány okozta leállások kompenzálására kitalált RRF nevűt (magyarul: Helyreállítási és Ellenállóképességi Eszköz). A kettő együtt, azaz a szokásos kohéziós pénzek és az RRF, mintegy 32 milliárd eurós keretet jelentene Magyarország számára (az agrártámogatások 8,4 milliárd eurós keretén felül).

Ez a két fejlesztésekre szánt keret mai áron összesen 12 500 milliárd forint, azaz 7 éven keresztül naponta közel 5 milliárd.

Mintha minden nap valaki megnyerné az ötös lottó eddigi legnagyobb nyereményét.

A mostani állás szerint ennek a harmadához férhet csak hozzá Magyarország, és a maradék kétharmad megszerzése érdekében 2024-ben a magyar kormány a kisujját sem mozdította...

ITT OLVASHATÓ