A PÉNZ MÁR A MOLNÁL VAN, DE JOBB LESZ-E A MAGYAR HULLADÉKOS RENDSZER?

G7.HU
Szerző: BUCSKY PÉTER
2024.07.23.

Jelentős felháborodást váltott ki az ágazatban dolgozó vállalatok részéről a Mol 35 évre szóló hulladékkoncessziós megbízatása, amely nem indult könnyen tavaly július 1-jén: többszöri törvénymódosításra volt szükség, mert a Mol leányvállalata, a MOHU képtelen volt a szerződésnek megfelelően elindítani tevékenységét, a megfelelő engedélyt beszerezni. A kezdés után hónapokig akadozott a vállalati hulladékszállítás és -feldolgozás.

Ezen a téren, ahogy korábban bemutattuk, Európa legdrágább hulladékkezelési rendszerét vezették be, ahol a koncessziós körben minden hulladék tulajdonjoga a MOHU-é, minden más vállalakozás csak az ő alvállalkozójaként tevékenykedhet az ágazatban. Ennek hatására nemhogy javult, inkább romlott a visszagyűjtés eredményessége az első időszakban: ahogy a Szabad Európa rávilágított, például negyedével kevesebb roncsautót adtak le. Emellett olyan alacsony színvonalú jelentést tett le a MOHU a szaktárcának, hogy azt nem is fogadták el.

Ehhez képest most kérdésünkre a MOHU pozitív fejleményekről számolt be. A tavalyi éves adatok ellenőrzése még folyamatban van, de az előzetes információ szerint a papírhulladékok elkülönített gyűjtése 22, a műanyagé 4 százalékkal nőtt. A fémek helyzete bonyolultabb, mert azt tavaly év végéig koncesszión kívül is le lehetett adni, de idén már növekedést látnak. Az üvegnél 50 százalék feletti növekedés várható, míg az elektromos és elektronikai hulladékoknál 16 százalék növekedést látnak – feltehetően a lakossági és vállalati adatok összesítésére utalnak, de nem tudni, hogy pontosan milyen időszakokra utalnak.

Ez azért is jó hír, mert tavaly az indulás utáni első néhány hónapban felére esett a visszagyűjtött hulladék aránya, miközben az egész éves teljesítményről még nem jelent meg statisztika. A MOHU szerint működésük első évében, vagyis 2024. július 1-jéig a korábbi hazai újrafeldolgozási arány csaknem 2 százalékponttal 34 százalékra, a kiemelt hulladékok (papír, műanyag, fém, üveg, szerves, textil, elektronikai, fa) elkülönített begyűjtési aránya pedig 8 százalékponttal nőtt.

Ennek megvan az ára: az éves szinten 88 milliárd forintos termékdíjat váltó, a MOHU-t illető EPR (kiterjesztett gyártói felelősségi) díj közel háromszorosára emelte a cégek költségeit, ami még az inflációra is érzékelhető hatással volt.

156 fővel vitték a profit harmadát

A MOHU MOL Hulladékgazdálkodási Zrt. pénzügyi beszámolója szerint igen jól sikerült az első hat hónapos periódus: 188,5 milliárd forint árbevétel mellett 7 milliárd forintos adózás előtti eredményt könyvelhetett el.

Ráadásul, ahogy arra a Szabad Európa felhívta a figyelmet, a felügyelő Energiaügyi Minisztérium szerint ugyanis a koncessziós eredményekből kihagytak 12,2 milliárd forint haszonanyag-értékesítési árbevétel...

ITT OLVASHATÓ