Szerző: MILLEI ILONA
2024.08.05.
Mi a probléma azzal, hogy a jelenlegi oktatásvezetés 2023-ra úgy alakította át a kompetenciamérési rendszert, hogy kiterjesztette a 4. évfolyamtól a 11. évfolyamig minden tanulóra, akik ráadásul már nem csak három, hanem akár hat tárgyból is tesztet írnak?
Az, hogy a tanítási folyamatban nem a pedagógusra bízzák, mikor hogyan adagolja a tananyagátadást, hanem arra kényszerítik, hogy azt figyelje, a kompetenciamérések szerint meddig kell eljutnia. Vagyis nem kimenetet mér, hanem magát a folyamatot, ez pedig nem a kompetencia, hanem a konkrét tárgyi tudás mérése. A másik probléma, hogy a mérésbe két olyan új tantárgy jött be – a vizuális kultúra és a történelem –, ahol még mintafeladatok sem voltak. Ha ezeket egybevetjük a régebbi kompetenciamérésekkel, a mostaniak mindenképp hátrányba kerültek.
Miért fontos a kompetenciamérés eredménye?
Miután a teljesítményértékelési rendszerben az értékelési szempontokban 16 pontot ér a kompetenciaméréssel kapcsolatos eredmény, így az keményen belejátszik a béremelésbe. A teljesítményértékelési rendszerben 80-100 pont az, amire azt mondja ez a rendszer, hogy kiemelkedő teljesítmény. Ha ebből 16 pontot ér a kompetenciamérés eredménye, akkor az gyakorlatilag meghatározza már, hogy az illető be tud-e kerülni a kiemelkedő munkavégzés kategóriába. Ez pedig nagyon keményen beszámít a béremelésbe. Ugyan mondanak olyanokat – ez a szakszervezetekkel való egyeztetésen már előkerült –, hogy ezt lehet úgy is, ha gyengébb képességű gyerekeket tanít valaki, akkor azt másképp nézi az igazgató, meg mondják azt is, hogy az igazgatóra van bízva, hogyan értékeli ezt, ami csak ennek a rendszernek a szubjektív voltát mutatja. Ráadásul vannak olyan tárgyak, ahol nincs kompetenciamérés, de ez a 16 pont ott is van, ahol – ahogy írja az oktatásvezetés – más alapon kell ezt a 16 pontot kiosztani...
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.