A FÖLDGÁZNÁL MÁR LAZÁN KIVÁLTHATNÁ A KORMÁNY AZ OROSZ SZÁLLÍTÁSOKAT

G7.HU
Szerző: JANDÓ ZOLTÁN
2024.07.22.

„Mi nem azt értjük a diverzifikáción, hogy lecseréljük a jól működő energiapartnerségeket másokra, hanem bővíteni kívánjuk ezeket a partnerségeket”. Ezt azerbajdzsáni tárgyalásait követően mondta Szijjártó Péter. A külügyminiszter azonban nemcsak Bakuban fogalmazott meg hasonló gondolatokat, hanem szinten minden alkalommal, amikor energiaügyekben tárgyalt. Márpedig az elmúlt két évben elég sokszor tárgyalt energiaügyekben: Omántól Kazahsztánon át Trinidad és Tobagóig tucatnyi helyen egyeztetett földgázbeszerzésről és különböző gázipari együttműködésekről. Az orosz gáz nagy részét már akkor is ki lehetne váltani, ha az ezeken a tárgyalásokon lebeszélt ügyleteknek csak a fele megvalósulna. Kivéve persze, ha a magyar fél a szerződés miatt vagy más okból ragaszkodik a Gazpromhoz, ez esetben viszont erősen kérdéses, mit kezdünk ennyi gázzal.

Ó, ió, ció, diverzifikáció

A földgázvásárlások diverzifikálása, tehát a beszerzési források körének szélesítése régi téma a magyar energiaszektorban. Az ország történelmi okokból mindig is nagyrészt Oroszországból vásárolta a gázt, ami komoly kitettséget és energiabiztonsági kockázatot jelent. Sokáig azonban nem volt más lehetőség: a szállítási infrastruktúra nem tette lehetővé, hogy más forrásból érkezzen az energiahordozó.

Ez utóbbi ugyanakkor az elmúlt egy-másfél évtizedben a hazánkat más országokkal összekötő vezetékek kiépítésének és az európai gázpiac liberalizációjának köszönhetően megváltozott. Látványos diverzifikációra azonban a 2010-es években ennek ellenére sem került sor. A 90-es évek közepe óta cipelt, rendkívül rossz orosz-magyar gázszerződés kifutása után, kormányzati közbenjárással az állami MVM újra a Gazprommal kötött évtizedes megállapodást, igaz, jóval kisebb mennyiségre, mint korábban.

Persze mindez az energiaválság 2021 őszi kirobbanásáig nem tűnt olyan nagy problémának. A krízis, illetve az orosz-ukrán háború azonban a korábbiaktól teljesen eltérő helyzetet teremtett, és

a kormányzat, amely az előző években inkább csak hangzatos szólamok szintjén beszélt diverzifikációról, elkezdett foglalkozni a kérdéssel.

Más kérdés, hogy a kabinet kommunikációja valamiért ellentétes volt ezzel. A miniszterelnök vagy éppen a külügyminiszter a leggyakrabban épp azzal a legfeljebb féligazsággal indokolta az orosz kapcsolatok fenntartását, hogy hazánk nem tud más forrásból földgázt beszerezni, így az energiabiztonságunk szempontjából kulcsfontosságú a Gazprom. Miközben azonban orosz gázfüggőségről szóltak a nyilatkozatok, a piac már a válság első évében elkezdett szép lassan átállni más forrásokra, Szijjártó Péter pedig lényegében világjáró körútra indult, hogy különböző forrásokból gázt szerezzen.

Arról már korábban is írtunk, hogy 2022-ben teljesen átalakult Magyarország földgázellátásának útvonala. Ez pedig egyértelmű jele volt, hogy a korábbinál nagyobb mennyiségben érkezhetett az orosztól eltérő forrásból származó gáz hazánkba. Abban az évben Románia és Horvátország felől is nagyjából 1-1 milliárd köbméternyi gáz futott be, ami jelentős növekedésnek számított a korábbiakhoz képest. Tavaly a Románia irányából érkező mennyiség ráadásul tovább nőtt, megközelítve a 1,5 milliárd köbmétert, az idei adatok pedig azt jelzik, hogy 2024-ben is hasonló lehet a helyzet. Ez azért fontos, mert szakértők szerint ebből a két irányból érkezik legnagyobb valószínűséggel nem orosz eredetű gáz.