Szerző: VAJNA TAMÁS
2024.06.14.
„Életútinterjúkat készítettünk autista, értelmi fogyatékossággal élő, hallássérült, halmozottan fogyatékos, látássérült és mozgáskorlátozott emberek és családjaik körébenfogyatékossággal élő személyekkel és családtagjaikkal, reprezentatív kérdőíves vizsgálatot végeztünk a »többségi« társadalom attitűdjeiről, elemeztük az online médiában megalkotott fogyatékosságképet és a szakpolitikai dokumentumokat” – sorolta fel a területeket a kirekesztés mechanizmusait két évtizede kutató Petri Gábor, a TÁRKI munkatársa a június 13-i online eseményen.
Halmozott hátrányok
A 2011-es népszámláláskor 490 578 ember vallotta magát fogyatékosnak Magyarországon; a 2016-os mikrocenzus szerint a fogyatékos emberek száma 408 021 fő volt. A magukat fogyatékosnak valló emberek közel fele 60 év alatti, ami hozzávetőlegesen 200 ezer főt jelent. Tehát az érintettek családtagjaival együtt legalább félmillió ember életét érinti közvetlenül vagy közvetetten a fogyatékosság valamilyen formája.
A TÁRKI kutatói szerint a fogyatékossággal élő emberek Magyarországon is egyértelműen a leghátrányosabb helyzetű társadalmi csoportok közé tartoznak: rosszabb egészségi állapotúak, alacsonyabb szintű iskolai végzettséggel és foglalkozásokkal rendelkeznek. Körükben sokkal nagyobb a szegénységben élők aránya, nagyobb eséllyel válnak zaklatás, erőszak vagy bűncselekmények áldozatává, mindamellett, hogy általában kisebb eséllyel kapnak megfelelő jogvédelmet is, ráadásul nagy részük eleve korlátozott jogi keretek között él.
A több éves kutatás azt is egyértelműsítette, hogy a hátrányos helyzet az egy háztartásban élő családtagokra is kiterjed, alapvetően befolyásolja az ő életüket, társadalmi és térbeli mobilitásukat, munkavállalásukat, szabadidős és rekreációs lehetőségeiket, valamint egészségi állapotukat is...
A 2011-es népszámláláskor 490 578 ember vallotta magát fogyatékosnak Magyarországon; a 2016-os mikrocenzus szerint a fogyatékos emberek száma 408 021 fő volt. A magukat fogyatékosnak valló emberek közel fele 60 év alatti, ami hozzávetőlegesen 200 ezer főt jelent. Tehát az érintettek családtagjaival együtt legalább félmillió ember életét érinti közvetlenül vagy közvetetten a fogyatékosság valamilyen formája.
A TÁRKI kutatói szerint a fogyatékossággal élő emberek Magyarországon is egyértelműen a leghátrányosabb helyzetű társadalmi csoportok közé tartoznak: rosszabb egészségi állapotúak, alacsonyabb szintű iskolai végzettséggel és foglalkozásokkal rendelkeznek. Körükben sokkal nagyobb a szegénységben élők aránya, nagyobb eséllyel válnak zaklatás, erőszak vagy bűncselekmények áldozatává, mindamellett, hogy általában kisebb eséllyel kapnak megfelelő jogvédelmet is, ráadásul nagy részük eleve korlátozott jogi keretek között él.
A több éves kutatás azt is egyértelműsítette, hogy a hátrányos helyzet az egy háztartásban élő családtagokra is kiterjed, alapvetően befolyásolja az ő életüket, társadalmi és térbeli mobilitásukat, munkavállalásukat, szabadidős és rekreációs lehetőségeiket, valamint egészségi állapotukat is...
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.