Szerző: PAPP ZSOLT
2024.06.01.
Összesen 1763,2 milliárd forintos veszteséget halmozott fel tavalyi működése alatt a Magyar Nemzeti Bank (MNB). A deficitet a magas infláció miatt 18 százalékra emelt kamat okozta, amelyet a jegybanknak ki kellet fizetnie a nála elhelyezett betétek után – derült ki a pénteken nyilvánosságra hozott éves beszámolóból. A nettó kamateredmény így mínusz 1758,9 milliárd forint volt, ami 696,6 milliárddal magasabb az egy évvel korábbinál. Az árfolyamváltozásokon a jegybank 90,6 milliárd forintot nyert, ami némileg csökkentette a veszteséget.
Az MNB véső soron a hibás gazdaságösztönző politikájának áldozata, ugyanis a 2010-es évek közepén több ezer milliárd forint értékben pumpálta a gazdaságba az olcsó, sokszor nulla százalékos hiteleket. A Növekedési Hitelprogram és a Növekedési Kötvényprogram fő haszonélvezői a többi között olyan NER-cégek, mint a Garancsi István-féle Market Zrt., a Mészáros Lőrinc érdekeltségébe tartozó Opus Global Nyrt., vagy az akkor még Tiborc István tulajdonában lévő Appeninn Nyrt., de a kedvezményezettek között van a Csányi Sándor érdekeltségébe tartozó Bonafarm-csoport és a Pick Szeged is. A MNB ezen cégeknek nyújtott olcsó hiteleket, amelyeknek kötvényeit megvásárolta, ettől remélte a gazdaság felpörgését. (AZ MNB elsődleges feladata az infláció megelőzése lett volna, ám ezzel az olcsó hitelezéssel éppen annak ágyazott meg egyes szakértők szerint.)
Csak a két program keretében az MNB 3000-3500 milliárd forintnyi likviditást nyomott a pénzügyi rendszerbe. Az infláció elszabadulásával a jegybank magas betéti kamataival elkezdte kiszívni a felesleges likviditást, ami eredményeként az MNB-ben lévő betétállomány megközelítette a 10 ezer milliárd forintot.
A betétek nagy része után a jegybanki alapkamatot fizette, amely a csúcson 18 százalék volt. Így azt a pénzt amelyet 0-2 százalékos hitelként adott ki a jegybank, ha a cégek – a bankrendszeren keresztül– visszavitték, akkor arra 18 százalékot fizetett.
A jegybank történelmi vesztesége nem előzmény nélküli, hisz már 2022-ben is 402 milliárdos veszteséggel működött, sőt az azt megelőző évben is 52 milliárd volt a mínusz. Igaz azt megelőző 8 évben, 2013-20 között összesen 800 milliárd forintnyi nyereség keletkezett, aminek egy része a költségvetésbe került osztalékként, a másik része kétes pénzügyi ügyeletekbe ment, a jegybanki alapítványokon keresztül. Az MNB a 2022-es veszteségét még ellentételezték a korábban felhalmozott tartalékok, ám a mostanival a jegybank tőkéje is mínuszba fordult. Az MNB saját tőkéje a 2022-es plusz 255,9 milliárd forintról tavaly év végére mínusz 1854,6 milliárd forintra csökkent. Magyarországon tartósan egyetlen cég sem működhet negatív tőkével, ilyenkor a tulajdonosoknak, jelen esetben az adófizetőknek vagyis a költségvetésnek kellene a több száz milliárdos tőkehiányt kipótolnia. Ám a kormány és a parlament – az MNB függetlensége felett őrködő Európia Központi Bank áldásával – úgy módosította a jegybanktörvényt tavaly decemberben, hogy a jövőben az MNB működhet negatív tőkével is – egyedüli cégként az országban. Így az amúgy rendkívül rossz állapotban lévő államháztartás mentesül az 1854 milliárdos kiadástól, a feltőkésítéstől.
A jegybanknak a tőkéjét a következő évek a reménybeli nyereségéből kell majd visszapótolnia, de ez akár évtizedekbe is telhet.
Az MNB elvileg korlátlan mértékben tudna forintot teremteni, hiszen „csak” be kellene indítania a bankóprést, ám azért nem teheti, mert ezzel a fedezetlen pénzteremtés inflációt okozna...
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.