PETSCHNIG MÁRIA ZITA: A KORMÁNYPOLITIKA OKOZTA ROSSZ SZERKEZETŰ NÖVEKEDÉS

HÍRKLIKK
Szerző: PETSCHNIG MÁRIA ZITA
2024.06.19

Jó, hogy az év első negyedében végre életjelet mutatott a magyar gazdaság. Hiszen tavaly – a kormány növekedést beindítani akaró szándékával szemben – a harmadik legnagyobb visszaesés jelentkezett az unióban, ahol egyébként a 27 tagállam átlagban bővült. Ám az első három hónap dinamikájával nemcsak az a gond, hogy egy százalék körüli mértéke újfent nem igazolja vissza a kormány ez évre eredetileg várt négy százalékos tervét – aminek kedvezőtlen folyománya az ismét gallyra menő költségvetésben érhető tetten –, hanem azzal is probléma van, amiből ez a szerény GDP többlet összeállt.

Növekedésünk szerkezetének problémái

A növekedést külső és belső keresleti tényezők hajtják. A belsők a fogyasztást és a felhalmozást jelentik, a külsők az export (áru- és szolgáltatás-export) húzóerejéből következnek, amiből azonban le kell vonni az importot (áru- és szolgáltatás-importot), hiszen az nem a hazai gazdaság teljesítménye. A különbség a nettó export, amely – ha pozitív, akkor – erősíti vagy kompenzálja a növekedés belső tényezőit.

A magyar gazdaság felzárkózása szempontjából azt tartják ideálisnak, ha a növekedést a beruházások és az export húzza. Az előbbi a versenyképesség erősödése szempontjából is a legjobb és legerőteljesebb húzóerő, amihez – ha nettó exporttöbblet társul, akkor – valószínűsíthető, hogy a növekedés fenntartható marad, mert kiiktatódhat a külső egyensúlyromlás veszélye.

Az elmúlt évi recesszióban mind a fogyasztás, mind a felhalmozás csökkent, s ha nem segít be a nettó export, akkor egy százalék közeli gazdasági zsugorodás helyett hat százalékos lett volna a visszaesés. Ám a pozitív nettó export nem a kivitel valamiféle megtáltosodásából állt elő – hiszen az alig emelkedett egy százalékkal –, hanem annak volt köszönhető, hogy az import számottevően csökkent a gyenge kivitel, de még inkább a belső kereslet visszaesése miatt. Ez jelentős szerepet játszott a külkereskedelmi mérleg egyenlegének kiviteli többletbe fordulásában és a folyó fizetési mérleghiány felszívódásában. A külső egyensúlyi mutatók javulásáért azonban nagy árat fizettünk, olyat, amely fejlődésünket hosszabb távon is befolyásolja. Hiszen a behozatal mennyiségének bezuhanásában szerepet játszott a fejlődést eminensen elősegítő beruházások visszaesése is, amelyek tudvalevőleg igencsak importigényesek.

Mi változott első negyedévi növekedésünkben?

ITT OLVASHATÓ