MERRE TART AZ OROSZ-UKRÁN HÁBORÚ? (LENGYEL LÁSZLÓ, SZENES ZOLTÁN, SZ. BÍRÓ ZOLTÁN ÉS KRAJCZÁR GYULA BESZÉLGETÉSE) - EGYRE INKÁBB EGY EURÓPAI HÁBORÚ RÉMKÉPÉVEL NÉZÜNK SZEMBE

NÉPSZAVA
Szerző: NÉPSZAVA
2024.06.29.

Lengyel László: A háború legfontosabb és legrégebbi tanulsága, hogy kiszámíthatatlan, hogy amikor Putyin néhány napos katonai műveletet tervez, akkor akarva-akaratlan hosszú háborút indít el. És ez a háború forgandó, mert hol az orosz, hol az ukrán oldal látszik győztesnek (Joseph S. Nye, Jr.: Old and New Lessons from the Ukraine War. Project Syndicate, 2024. 06. 04.). 2023-ban Putyin Oroszországa érezhette meg a „halál szelét” az ukrán offenzíva sikere és a Prigozsin-lázadás idején, 2024 tavaszán pedig Zelenszkij Ukrajnája, az amerikai támogatás elmaradása és az orosz ellenoffenzíva hatására. Mit jelent ebben a felőrlővé váló háborúban az orosz hadigazdaság kiépülése, és mit az új nyugati fegyverek beérkezése illetve a hatótávolság megnövelésének engedélyezése Ukrajna számára? Mi lehet az orosz és mi az ukrán hadicél?

Szenes Zoltán: Oroszország hosszú távra játszik, nem nagyon törődik a veszteségekkel. Teljesen elveszítette már a háborút elindító 280 ezer fős, jól felszerelt, profi szárazföldi erejét. Ezt létszámban tudja pótolni egy ideig – a Harkiv irányába támadó, 30-40 ezer fős hadtestet most hozták létre az újjáalakított leningrádi katonai körzet csapataiból –, de az új erők harcképessége már messze nem olyan, mint a háború előtt volt. Az oroszok bevallottan elveszítettek több százezer katonát és 16 ezer harci-technikai eszközt. Bár erőfeszítéseket tesznek a haderő megújítására, a technikai veszteségek pótlására, az új politikai célok megvalósítása – az ukrajnai háború megnyerése, felkészülés egy NATO-elleni összecsapásra – még békeidőben is nehéz lenne, nemhogy háború idején. Hiába követelnek az orosz „héják” hárommillió fős mozgósítást, ha nem tudják a bevonult állományt felszerelni.

Az orosz hadipar állami kézben van. A katonai doktrína szerint teljesen önállóan kell biztosítania a fegyveres erők ellátását. A kormányban miniszterelnök-helyettes felügyeli, és az új védelmi miniszter, a közgazdász Andrej Belouszov is kiemelt feladatként kapta a hadiipar megújítását és modernizálását. A hadiipar mindent tud gyártani, a Kalasnyikovtól a nehéz harci-technikai eszközökön át az űrállomásig. A háború kirobbanása után már 2022 augusztusában bevezették a hadigazdálkodást a védelmi iparban, folyamatos termelésre – napi 24 óra, heti hét nap – álltak át. A katonai igények kielégítése elsőbbséget kap a gazdaságban. Egy éve folyt már a háború, mire kidolgozták a „hadiipari szuverenitás” helyreállításának tervét. A hadiipar lassan magára talált, bizonyos területeken (pl. drónok) a gyártás felgyorsult, más területeken már kisebb mennyiségű fejlett harceszközöket tudtak előállítani. A tömegtermelésben – lőszerek, rakéták, régi típusú harcjárművek felújítása – nagyot léptek előre, mert a központi irányítással az iparban sikeres konverziót – gyárak termelésének átállítása katonai termékek gyártására, haditechnikai eszközök felújítására – tudtak végrehajtani. A high-tech fegyverek gyártása is újraindult, amit a harctéri technikai veszteségek összetétele, illetve a stratégiai bombázásban részt vevő repülőeszközök típusai bizonyítanak. Ebben – az amerikaiak szigorú ellenőrzése ellenére – a kínaiak segítik az oroszokat ún. kettős rendeltetésű eszközök és anyagok szállításával. Bár az orosz vezetés optimista, a hadiipar teljes újjáépítése, haditechnikai szuverenitásának helyreállítása még éveket vesz igénybe.

Ukrajna még nehezebb helyzetben van. Katonai veszteségei hasonlóak Oroszországéhoz (300 ezer katona, 6500 db harceszköz), az utóbbi félévben elveszített területekkel együtt az ország területének 19 százaléka került orosz kézre (a korábbi legnagyobb 25 százalékkal szemben). Egyfajta állóháború alakult ki. A Harkiv felé támadó oroszokat megállították, Donyeck megyében az oroszok lassan haladnak előre, délen stabilizálódtak a frontvonalak. Az orosz légierő naponta támadja az ukrán célpontokat, a kritikus infrastruktúra óriási károkat szenvedett (a villamosenergia-szolgáltatás mintegy 40 százalékos kapacitással tud csak működni). Az ország működtetése egyre nehezebb, a helyreállítási munkák mintegy 500 milliárd dollárt igényelnek. Az ukrán fegyveres erők legnagyobb problémája a létszámhiány; egyre nehezebb friss állományt küldeni a frontra. Mintegy 800 ezer katonát tartanak fegyverben (az oroszok 700 ezret), akiknek a váltása egyre nehezebb. Május 18-án új mozgósítási törvényt fogadtak el, 25 évre levitték a frontra küldhető fiatalok életkorát, bevezetik a középiskolások katonai előképzését. Az utánpótlási igényt oroszos „trükkökkel” próbálják kielégíteni: külföldi légió megerősítése; toborzás börtönökből (az első 20 ezer fő rekrutációja megkezdődött); nők önkéntes katonai szolgálatának engedélyezése (7500 katonanő szolgál jelenleg); külföldre menekült férfiak hazakényszerítése, amitől 70 ezer fős bevonulást várnak. A fronton harcoló katonák átlagéletkora tavaly decemberben 43 év volt. A személyi utánpótlás helyzetén nehéz változtatni, az átcsoportosítások, a meghagyások rendjének átalakítása, a sorozást elkerülők elleni erőszakos fellépés nem teszi szimpatikusabbá a katonai frontszolgálatot. Ukrajna politikai célja a stratégiai védelem, erre Zelenszkij elnök tavaly novemberben adott parancsot...

ITT OLVASHATÓ