IDÉN MÁR 15 MILLIÁRDOT FIZETETT BE A FŐVÁROS AZ ÁLLAMKASSZÁBA SZOLIDARITÁSI HOZZÁJÁRULÁS CÍMEN, EGYELŐRE NEM TUDNI, HOGY MENNYIT KELL MÉG - AZ ALKOTMÁNYBÍRÓSÁG UGYANIS NEM SIET A DÖNTÉSSEL.

NÉPSZAVA
Szerző: SZALAI ANNA
2024.06.18.

„A fővárosnak természetesen az az érdeke, hogy a per minél előbb lezáruljon” – válaszolta a Népszava kérdésére Kiss Ambrus főpolgármester-helyettes, akitől megtudtuk, hogy januárban és februárban az azonnali jogvédelem okán nem kellett fizetnie az önkormányzatnak, de március, április és május hónapokban igen, így idén már 15 milliárdot fizettek be az államkasszába. Fizetniük kell júniusban is, de a városvezetés bízik abban, hogy a júliusi fizetési határidőig számukra kedvező ítélet születik az ügyben.

– A főváros által csatolt beszámolók és egyéb adatok alapján megállapítható a szolidaritási hozzájárulás ügyében az állami konfiskáló, elkobzó jelleg – ezt állapítja meg a Fővárosi Törvényszék az Alkotmánybíróságnak beadott, egyedi normakontrollt kérő beadványában. A fővárosi önkormányzat egy évvel ezelőtt indított közigazgatási pert a Magyar Államkincstár ellen a Tarlós-éra óta 12-szeresére emelt, a fővárosi közszolgáltatások fenntartását veszélybe sodró szolidaritási hozzájárulás miatt. Karácsony Gergely főpolgármester szerint „nem csupán Budapest, hanem egész Magyarország-ellenes az a költségvetési politika, amit az Orbán-kormány folytat az önkormányzatok rovására. A főváros vezetésének kutya kötelessége, hogy minden lehetséges jogi eszközzel fellépjen a Fidesz sarcpolitikája ellen”. A városvezető úgy vélte, ha győznek a perben, az az egész önkormányzati finanszírozási rendszer összeomlását hozza el.

"Erre azonban egy éve hiába várnak."

A Fővárosi Törvényszék tavaly, első körben alig egy hónap alatt tárgyalás nélkül, eljárásjogi hibára hivatkozva utasította vissza a keresetet, mondván, nincs hatásköre vizsgálni a Magyar Államkincstár eljárásának törvényességét. A fővárosi önkormányzat a Fővárosi Ítélőtáblához fordult jogorvoslatért, amely szeptemberben a per lefolytatására utasította a Fővárosi Törvényszéket. A főváros azzal érvelt, hogy a költségvetési törvény szembe megy az alaptörvényben foglaltakkal és a nemzetközi szabályozással, miszerint az önkormányzatok saját bevételeit és vagyonát nem vonhatja el az állam. Az Orbán-kormány azonban ezt teszi, amikor a fővárosi önkormányzattól több szolidaritási hozzájárulás befizetését kéri, mint amennyi normatívát működésre ad.

A Fővárosi Törvényszék közigazgatási kollégiuma tavaly novemberben tárgyalta az ügyet, de nem hozott ítéletet, mert alkotmányossági aggályai merültek fel a Magyar Államkincstár eljárása miatt (azzal kapcsolatban, hogy a kincstár informális, érdemi adatokat nem tartalmazó levélben értesíti a fővárost a szolidaritási hozzájárulás adott havi befizetendő összegéről, illetve hogy a hozzájárulás már a kötelező feladatok ellátását is veszélyezteti). Erre jutott egyébként az Állami Számvevőszék is, amely azt írta a főváros gazdálkodását vizsgáló idei jelentésében, hogy a főváros 2021-től a központi költségvetés nettó befizetőjévé vált, vagyis Budapest finanszírozza az állam működését. Az alkotmánybírósági beadványának indoklásában a Fővárosi Törvényszék kiemeli, hogy a fővárost érintően a szolidaritási hozzájárulás oly mértékben konfiskáló (elkobzó), amely jogszabály sérti az Önkormányzati Chartát, és emiatt zárta negatív szaldóval 2023-at az önkormányzat...

ITT OLVASHATÓ