HEGYESINÉ ORSÓS ÉVA: A NYUGDÍJASOK JELENTŐS RÉSZE NEM ÉRZI, HA JÓL TELJESÍT A GAZDASÁG

HÍRKLIKK

Szerző: NÉMETH-KÁLLAI SILVIA
2024.06.16.

A nyugdíjasok döntő többsége aligha érzékeli a gazdaság dinamikus fejlődését. Az infláció emelkedése főleg a kisnyugdíjasokat érinti, hiszen ők főleg élelmiszerre, gyógyszerre és a rezsire költenek, ezek pedig jelentősen növekedtek az utóbbi években. Így reagált Hegyesiné Orsós Éva, az „Életet az éveknek” Országos Szövetsége elnöke, a Nyugdíjas Szervezetek Egyeztető Tanácsának (NYUSZET) tagja az Eurostat napokban közzétett adataira, amelyekkel felhívták a figyelmet arra, hogy a magyar gazdaság teljesítéséhez képest keveset költ a kormány nyugdíjra.

Mint arról a Hírklikk is beszámolt, az Eurostat most közzétett 2021-es adatai szerint a gazdaság méretéhez viszonyítva Magyarország költi az egyik legkevesebb pénzt a nyugdíjra. Ez konkrétan azt jelenti, hogy a GDP-hez viszonyítva az utolsók között van hazánk, konkrétan a harmadik legalacsonyabb keretet biztosítja erre a célra. Ugyanis míg az EU országaiban átlagosan a GDP 12,9 százalékát költötték az ellátásokra, addig Magyarországon ez az arány mindössze 7 százalék volt. Ezt osztották szét nyugdíjakra, özvegyellátásra, rokkantellátásra. Eközben pedig a kormány azzal érvel, hogy tavaly a 2022-es évhez képest 18,6 százalékkal nőttek a nyugdíjak.

Hegyesiné Orsós Éva szerint fontos tudni, hogy a 7 százalékot mihez viszonyítjuk. 2008-2009 körül ez az arány a GDP 11,2 százaléka volt. Tehát miközben az EU átlagához képest alacsony a 7 százalék, bő 15 évvel ezelőtt ez az arány több, mint 4 százalékkal magasabb volt. A jelenleg elérhető létminimum-számításokból kiindulva 2023-ban több mint 900 ezer magyar nyugdíjas kapott kevesebb állami nyugdíjat, mint amennyi a szerény megélhetésre elegendő. A szegénység kockázata által leginkább fenyegetett társadalmi csoportok egyike a nyugdíjasoké, mivel a nyugdíjba vonulás után nagyon gyakori a korábbi munkabérhez viszonyított jelentős jövedelemcsökkenés. A KSH adatai szerint 2022-ben mintegy 18 százalékról körülbelül 20 százalékra nőtt a szegénység vagy társadalmi kirekesztődés kockázatának kitett magyar nyugdíjasok aránya...

ITT OLVASHATÓ