HARMADÁVAL CSÖKKENTETTÉK AZ ÁLLAMI GYEREKJOGI KÉPVISELŐK SZÁMÁT, A BELÜGYMINISZTÉRIUM HALLGAT

NÉPSZAVA

Szerző: MUHARI JUDIT
2024.06.17.

A tárca nem árulja el, miért lett 2023-ban jelentősen kevesebb azoknak a szakembereknek a száma, akik az állami gondoskodásban élő gyerekek jogait védik. Komjáthi Imre, az MSZP társelnöke szerint az ok a költségcsökkentés, amivel rendszerabúzust idéznek elő.

Jelentősen csökkentette a kormány a gyermekjogi képviselők számát, és a múlt héten elfogadott, szankciókra épülő gyermekvédelmi törvény sem ír arról, hogy újra bővíteni kellene a létszámot. A gyermekjogi képviselők a családjukon kívül, állami gondoskodásban élő kiskorúak képviseletét látják el a Belügyminisztériumhoz tartozó Integrált Jogvédelmi Szolgálat működésének keretében. 2023. július 1-ig országosan 23 szakember dolgozott ezen a területen, tehát minden megyére jutott legalább egy képviselő, azóta régiós elosztásban mindössze 16-an tevékenykednek ebben a pozícióban.

A kegyelmi botrány nyomán megalkotott kormánypárti törvénycsomag indoklása szerint a gyermekvédelmi rendszerben gondozottak és a velük foglalkozók helyzetének javítása, könnyítése, a gyermekek jogainak érvényre juttatása is a célja az intézkedéseknek. Mint ahogy az is, hogy a gyerekeket érintő legsúlyosabb veszélyeztetettségre utaló körülmények ne maradjanak rejtve. A törvényalkotók ezért is hangsúlyozzák a gyermekvédelmi jelzőrendszer tagjainak szerepét, és – annak ellenére, hogy ezt az 1997-es, gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló törvény is leírja – ismét rögzítik: kötelező a hatóságok tájékoztatása, ha bántalmazást tapasztalnak. Mert – ahogy a mostani törvényben írják, gyermek nem kerülhet, illetve nem maradhat veszélyeztetett helyzetben. Ezért még a Büntető Törvénykönyvet is módosították úgy, hogy aki elmulasztja a jelzést, akár két év szabadságvesztéssel büntethető...

ITT OLVASHATÓ