FELSŐOKTATÁS: SOK OKTATÓ INGYEN VAGY A KÉPESÍTÉSÉNÉL ALACSONYABB MUNKAKÖRBEN DOLGOZIK AZ EGYETEMEKEN

ÁTLÁTSZÓ / FELSŐOKTATÁS
Szerzők: SZABÓ KRISZTIÁN, SZOPKÓ ZITA
2024.06.13.

A közelmúltban újra napirendre került az egyetemi oktatók siralmas fizetése. Több intézmény dolgozói követelnek béremelést, a kormány azonban egyelőre megegyezés helyett türelmet kér tőlük. Az alacsony kereset ugyanakkor nem az egyetlen probléma a felsőoktatásban. Sok oktató alacsonyabb munkakörben dolgozik a megérdemeltnél, így akár több havi fizetést bukhatnak. Emellett elterjedt jelenség az is, hogy az oktatók nem kapnak pénzt a tanításért. Infografikák az egyetemi oktatók helyzetéről.

Év elején a kormány célul tűzte ki, hogy a pedagógusok átlagbére 2024-ben elérje a diplomás átlagbér 71,8%-át. A közoktatásban dolgozók béremelése ugyanakkor egy másik problémára is felhívta a figyelmet: az egyetemi oktatók fizetése fényévekre van a diplomás átlagbértől, és nem látszik, hogy a közeljövőben javulna a helyzet.

A fizetés ráadásul csak a probléma egyik oldala. Közérdekű adatigénylésekkel kiderítettük, hogy majdnem minden második egyetemen előfordul, hogy díjazás nélkül, egyfajta „társadalmi szerepvállalásként” foglalkoztatnak oktatókat – ebben az összes oktató közel 5 százaléka érintett.

Emellett több mint 250-en vannak azok az oktatók, akiket annak ellenére sem léptetnek elő, hogy megfelelnének a felsőoktatási törvényben lefektetett kritériumoknak, így számításaink szerint több százezer forinttól esnek el évente.

Siralmasan keveset keresnek az egyetemi oktatók

Az egyetemi oktatók bére a közoktatatásban történt béremelés után vált aktuálissá, februártól ugyanis 140 ezer pedagógusnak átlagosan 32,2 százalékkal emelték a bérét.

Ám az egyetemi oktatók sincsenek sokkal jobb helyzetben: 2021-ben megírtuk, hogy mind a pályakezdő oktatók, mind pedig a több éves tapasztalattal rendelkező egyetemi tanárok fizetését tekintve is a sereghajtók közé tartozunk Európában. Nálunk kevesebbet csak Bulgáriában keresnek a sok éve a pályán lévő egyetemi oktatók, de hasonlóan rosszul szerepel Románia és Szlovákia is.

Viszont az idei béremelés csak a közoktatásra vonatkozott, így jelentős különbségek alakultak ki az egyetemi dolgozók és a közoktatásban (általános és középiskolákban, gimnáziumokban) dolgozó pedagógusok fizetése között. Olyannyira, hogy előfordulhat akár az is, hogy egy egyetemről frissen kikerült pályakezdő pedagógus több pénzt visz haza, mint egy évek óta pályán levő egyetemi oktató.

2018 óta nem nőtt az alapbér

Az egyetemi oktatók bére két részből áll: a 2018 óta változatlan összegű alapbért törvény szabályozza, s ezt egészítik ki az illetmények, amelyekről az egyetem saját hatáskörben dönt. Vagyis nem egységes az oktatók fizetése, még karonként is lehetnek eltérések az összegek között. Emellett bevezették a garantált bérminimumra való kiegészítését is a fizetéseknek...

ITT OLVASHATÓ