AZ EU-CSATLAKOZÁS KORUNK LEGNAGYOBB GAZDASÁGI CSODÁJA

G7.HU
Szerző: MÉSZÁROS R. TAMÁS
2024.06.19.

A magyar kormány az elmúlt években elsősorban az európai uniós tagság – néha valós, általában nem valós – költségeinek hangoztatásával volt elfoglalva, gyakran ekézte Európa gazdasági állapotát, és deklaráltan az Európán kívüli világgal, elsősorban Ázsiával való kapcsolatépítéstől várja a gyengén muzsikáló magyar növekedés beindítását.

Ez annak fényében elég érdekes, hogy egy friss, júniusban megjelent tanulmány alapján az európai uniós csatlakozás a térségünkben páratlan gazdasági csodát eredményezett, amelyet még Ázsia feltörekvő gazdaságai is megirigyelhetnének.

2004 és 2019 között a tíz, 2004-ben csatlakozott tagállam jóléte 30 százalékkal nőtt ahhoz képest, mintha az EU-n kívül maradtak volna.

A tíz ország egy főre eső hazai összterméke (GDP) a vizsgált időszakban mintegy megduplázódott, az EU-15-höz, azaz a 2004 előtti tagsághoz viszonyított felzárkózás üteme nőtt a csatlakozást követően.

Mindez nemzetközi összevetésben is példátlan. A Világbank definíciója szerint 2004-ben a tíz új belépőből nyolc közepes jövedelmű ország volt, mára viszont globális összevetésben mindannyian magas jövedelműnek számítanak. Ez az ugrás 1960 és 2008 között a Világbank korábbi számításai szerint mindössze 13 gazdaságnak sikerült, köztük négy EU-tagnak (Spanyolország, Írország, Portugália, Görögország), valamint egy maréknyi ázsiai sikersztorinak (Japán, Dél-Korea, Szingapúr, Hongkong, Tajvan).

Azaz a közepes jövedelmi csapdaként is ismert jelenségből való kilépésnek az elmúlt évtizedekben a legjobb módja az EU-ba való belépés volt, amely még az agyonsztárolt ázsiai iparpolitikánál is jobb hatékonysággal működött...

ITT OLVASHATÓ