2024. június 29., szombat

A KORMÁNY KIZSAROLTA: A MŰEGYETEM ELRÁNTOTTA A KORMÁNYT A MODELLVÁLTÁS FELÉ

VÁLASZ ONLINE
Szerző: SASHEGYI ZSÓFIA
2024.06.28.


Új korszakához érkezett a Műegyetem. Az ország egyik legnagyobb presztízsű állami felsőoktatási intézményét a fenntartó oly’ mértékben éheztette ki, hogy az jó eséllyel maga indítja el csatlakozását az alapítványi egyetemek köréhez. Hogyan jutott el idáig a BME, mi az igazság a finanszírozását illetően, mely alapítványi egyetemek pályáznak a helyére, kik és milyen titkos küldetéssel vezették a modellváltás felé az intézményt és hogyan próbálták meg befolyásolni kormányzati körökből a rektorválasztást? Teljes háttér.


SOS – villogták az éjszakában a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem (BME) E épületének ablakai májusban, jelezvén: az intézmény tavalyi, 19 milliárdos költségvetése idén már nem lesz elegendő a működésre. Vannak azonban, akik azt állítják, szó sincs süllyedő hajóról, az egyetem anyagi helyzete stabil. Nem ez az egyetlen ellentmondás a BME körül. Míg Hankó Balázs felsőoktatásért felelős államtitkár (aki korábban maga is elismerte a felsőoktatási dolgozók béremelési igényének jogosságát) március 10-én arról beszélt a parlamentben, hogy az ELTE és a BME dolgozóinak bérszintje milyen elképesztően magas és „tényadatként” említette, hogy e két helyen a docensi bérszint nyolcszázezer forint, az egyetemi tanároké pedig 1,2 millió, az állami egyetemek oktatói két-háromszázezres kifizetésekről szóló bérpapírjaikat lobogtatva tüntettek a minisztérium előtt.

Ellentmondásos anyagi helyzet

Bár a BME valós anyagi helyzetére nincs rálátásunk, az, hogy a közelmúltban lezajlott rektorválasztás eredményeként

a Műegyetem történetében először nyíltan modellváltáspárti vezetőnek szavazott bizalmat a 28 tagból álló szenátus,

azt látszik igazolni, hogy az intézményben anyagi szempontból valóban tarthatatlanná válhatott a helyzet és az alapítványivá válástól a kezdetektől mereven elzárkózó egyetemen ez fordíthatta meg a közhangulatot. Ha egyáltalán megfordította. A szavazótestület döntése ugyanis nem feltétlenül tükrözi az egyetem polgárságának és munkatársainak álláspontját az ügyben.

Annyi biztos, hogy az idei tavasz hozta el azt a pillanatot, amikor egyértelművé vált: nincs tovább. A BME képtelen tovább szembeszegülni azzal a kormányzati akarattal, amely – paradox módon – saját, állami tulajdonából alapítványi fenntartásba kényszeríti az intézményt. A folyamat nem most kezdődött, a nyomás a modellváltási hullám kezdete óta érezhető volt. Amikor azonban az előző rektorválasztás alkalmával az egyetem döntéshozó grémiuma a politikailag nem elkötelezett, az alapítványiasítást ellenző Czigány Tibor mellett tette le a voksát, az egyértelmű állásfoglalás volt az autonómia megőrzése mellett. Az azóta eltelt három évben azonban olyannyira elfogyott a levegő a rektor körül, a szomszédos háború okozta gázáremelés és a letekert állami finanszírozás pedig annyira nehéz helyzetbe hozta az egyetemet, hogy Czigány Tibor a ciklus végére úgy érezte, hogy bár sikerült megőriznie az intézmény függetlenségét, „megértve mindent és nem elítélve senkit, csak a félreállás maradt” számára...

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése

Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.