2024. június 17., hétfő

A GAZDASÁGI HELYZET EDDIG MAGYAR PÉTERT SEGÍTETTE, 2026-IG VISZONT MÁR INKÁBB A FIDESZT FOGJA

G7.HU
Szerző: STUBNYA BENCE
2024.06.17.


Teljesen új politikai helyzetet hozott Magyarországon az EP- és önkormányzati választás. A Fidesz a szavazatainak arányát tekintve – 44,9 százalékot szerezve – még soha nem ért el ilyen rossz eredmény európai parlamenti választásokon. Ennél is fontosabb fejleménye viszont a választásoknak az alig három hónapja létező Tisza párt előretörése, amely 29,7 százalékot kapott.

Ez 2010 óta a legjobb eredmény, amit ellenzéki párt a Fidesszel szemben indulva elért. Eközben a régi ellenzék pártjai összezsugorodtak, és ezen belül is kiemelkedő fontosságú a Magyar Péter feltűnése előtt még az ellenzék domináns pártjának szerepére készülődő Demokratikus Koalíció meggyengülése, amelynek a Magyar Szocialista Párttal és a Párbeszéddel közös listája mindössze a szavazatok 8,1 százalékát kapta meg.

Az erőviszonyok átrendeződése a következő, 2026-os országgyűlési választásokat megelőző két évben a magyar politikában kifejezetten érdekes időszakot vetít előre. Török Gábor az eredményeket értékelve a Facebookon azt írta, a Fidesz számára nem jelent totális kudarcot a mostani választáson az EP-eredmény, de a Tisza felemelkedése komoly problémákat jelez és egyben okoz is.

"A kormány helyzetét nehezíti, hogy a választás után a korábbiaknál valószínűsíthetően szigorúbb költségvetési politikára nyílik csak lehetőség"

– jegyezte meg ezzel kapcsolatban a politikai elemző.

A költségvetési és a gazdasági helyzet nemcsak a következő időszakban fogja meghatározni a kormánypárt mozgásterét, de az egyik legfontosabb magyarázata is a vártnál gyengébb eredményének. Ahogy arról a G7-en a választások előtt írtunk, nagyon erős a korreláció a reálbérek változása és a mindenkori kormánypárt választási eredményei között.

Az adatok elemzése alapján arra jutottunk, hogy a reálbérek tavalyi, csaknem 3 százalékos visszaesése 2022-höz képest csaknem 8-9 százalékponttal ronthatja majd a Fidesz eredményét, és az ez alapján vett 45-46 százalékos eredmény nem is volt messze a konkrét végeredménytől (44,9 százalék). Az is fontos, hogy a kormánynak a rossz költségvetési helyzet miatt most nem volt mozgástere olyan osztogatásra, mint a 2022-es országgyűlési választások előtt.

A reálbérek alakulása mellett a fogyasztói bizalmi index alakulása árulkodhat arról, hogy a kormánypárt támogatottsága várhatóan hogyan alakul. És habár a GKI Gazdaságkutató fogyasztói bizalmi indexe trendszerűen 2022 ősze óta javuló fogyasztói hangulatról árulkodik, az index értéke még nagyon messze van a koronavírus-járvány első hulláma előtt, 2020 elején mért szintjétől, ami szintén magyarázhatja a kormánypárt (saját magához képest) gyengébb szereplését az EP-választásokon.

De pontosan hol állunk most a gazdasági ciklusban, és vajon elég ideje van-e még a kormánypártnak a következő választások előtt, hogy a fogyasztói bizalom újra hozza neki és ne vigye tőle a szavazatokat? És valóban annyira rossz a költségvetési helyzet, hogy a következő választások előtt már nehezebb lesz hangulatjavító intézkedésekkel szavazatokat szerezni? Ebben a cikkben ezekre a kérdésekre próbálunk meg válaszolni...

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése

Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.