A DEEPFAKE-ÖZÖN ELMARADT, DE A DEZINFORMÁCIÓ ÍGY IS BEÁRNYÉKOLTA AZ IDEI EP-VÁLASZTÁSOKAT

LAKMUSZ
Szerző: NEUBERGER ESZTER
2024.06.18.

Nemzetközi szakértők értékelték, milyen szerepet játszhatott a választási eredményekben, hogy ismét tömegekhez juthattak el hamis vagy félrevezető információk a legnagyobb közösségimédia-platformokon.

Az AI-alapú dezinformáció korábban nem látott méreteket öltött a tavaly őszi szlovákiai országgyűlési választási kampányban, és megjelent az ezt követő lengyelországi választások idején is. Ezért az európai közvélemény jelentős része joggal számíthatott arra, hogy deepfake videókkal és hangfelvételekkel igyekeznek majd befolyásolni a választási eredményeket az ebben érdekelt szereplők a 2024. júniusi EP-választásokat megelőző hónapokban, hetekben is.

A deepfake-özön ehhez képest, úgy tűnik, elmaradt.

Ez azonban nem jelenti azt, hogy ebben a választási kampányban ne jelent volna meg megint komoly kihívásként a dezinformáció, a választópolgárok hamis, megtévesztő, vagy szándékosan megosztó információkkal való módszeres elárasztása, főként az online térben.

Ebből a szempontból értékelték a mögöttünk álló EP-választási időszakot a Lakmusz, a Mérték Médiaelemző Műhely és a Political Capital közös választási dezinformációval foglalkozó projektjének záró konferenciáján a téma nemzetközi szakértői:

- Stump Krisztina, az Európai Bizottság Tartalmak, Technológiák és Kommunikációs Hálózatok Főigazgatóság Médiakonvergencia és Közösségi Média Osztályának vezetője,

- Paolo Cesarini, a European University Institute (EUI) professzora, az European Digital Media Observatory (EDMO) és a European Media and Information Fund (EMIF) programigazgatója,

- és Michal Šenk, a prágai Károly Egyetem és a Central European Digital Media Observatory (CEDMO) kutatója.

Már a panelbeszélgetés elején egyetértés alakult ki abban, hogy

a 2019-es EP-választásokhoz képest sokkal többet tudunk a dezinformáció jelenségéről és működésmódjáról.

- Az elmúlt években kutatók és tényellenőrző szervezetek közös munkája nyomán uniós szinten kiépültek olyan jelzőrendszerek, amelyek segítségével lekövethető, milyen kártékony dezinformációs narratívák kapnak szárnyra például egy-egy választás előtt az európai nyilvánosságban. (Ennek a jelzőrendszernek köszönhetően tudtuk például a Lakmuszon bemutatni, milyen hamis információk terjedtek Európa-szerte a Fico-merénylettel kapcsolatban.)

- De jóval tisztább képünk van arról is, milyen - sokszor az EU-n kívüli - szereplők aktívak leginkább a dezinformáció terjesztésében. (A témával a Lakmusz is számos cikkben foglalkozott, ezeket itt gyűjtöttük össze.)

Arról azonban már némileg eltérő hangnemben beszéltek a résztvevők, hogy mennyit sikerült fejlődni a globális és uniós közvéleményben is egyértelműen fenyegetésként értékelt dezinformáció elleni küzdelemben.

Stump Krisztina kiemelte, hogy az EU az elmúlt években sokat tett azért, hogy együttműködésre bírja a legnagyobb online platformokat, és hogy azok tegyenek többet saját felületeiken a dezinformáció terjedése ellen. Az idei EP-választásoknak már úgy futottunk neki, hogy olyan nagy tech cégek, mint a Meta, a TikTok, a Google vagy a Microsoft a digitális szolgáltatásokról szóló uniós jogszabály (Digital Services Act) és a dezinformáció elleni gyakorlati kódex (Code of Practice on Disinformation) értelmében különböző kötelezettségeket vállaltak a dezinformáció visszaszorítására. (Hogy pontosan milyeneket, arról ebben a cikkünkben írtunk bővebben.) ...

ITT OLVASHATÓ