Szerző: RÁCZ ANDRÁS
2024.05.21.
.
Azért fontos erről beszélni egy kicsit, mert az orosz propaganda-apparátus - és nyomában természetesen a magyar állami média is - az időpont kapcsán elkezdte gőzerővel megkérdőjelezni Zelenszkij legitimitását.
.
Nézzük sorrendben először a jogi, aztán a gyakorlati érveket.
.
I. Ami a jogi hátteret illeti: az ukrán jogrendszer az elmúlt 33 év örökségeként nagyon messze van attól, hogy teljesen koherens legyen. Rengeteg olyan kérdés van, ami nincs részletekben menően szabályozva, más esetekben egymásnak ellentmondó szabályok vannak, sokszor hiányoznak a végrehajtási rendeletek, stb. (A magyar kisebbség jogai kapcsán is számos kisebb-nagyobb anomáliára is fény derült az évek során, erről pl. Fedinec Csillát és Csernicskó Istvánt érdemes olvasni.)
.
Az alkotmány az elnök jogkörei kapcsán egyrészt kimondja, hogy a mandátum öt évre szól. Másrészt viszont azt is kimondja, hogy az elnök mindaddig ellátja a funkcióit, ameddig az újonnan megválasztott elnök hivatalba nem lép (108. cikkely a) pont).
.
Arról az alkotmány nem rendelkezik, hogy mi van akkor, ha nem lehet elnökválasztást tartani. Azt kimondja a szöveg, hogy hadiállapot idején nem lehet országgyűlési választást tartani (83. cikkely), de az elnökválasztásról konkrétan nem szól a szöveg.
.
Alsóbbrendű jogszabályokból levezethető, hogy elnökválasztást sem lehet tartani mindaddig, amíg a hadiállapot tart, de konkrétan az alkotmányban tényleg nincs benne. Éppen ezért van, hogy a Zelenszkij legitimitását megkérdőjelező orosz propaganda elsősorban az alkotmánynak erre a kétségtelen hiányosságára hivatkozik, és szándékosan nem fog belemenni olyan részletekbe, hogy mi van a releváns, alsóbbrendű jogszabályokban.
.
Az alkotmányos korlátok pedig mindaddig fenn is fognak állni, ameddig a hadiállapot tart, ugyanis a szöveg 157. cikkelye kimondja, hogy az alkotmányt nem lehet megváltoztatni hadiállapot idején.
.
Összességében az alkotmány fentebb említett, 108. a) pontja a fő érv amellett, hogy miért legitim Zelenszkij hatalma továbbra is.
.
II. Mindezeken túl pedig van egy sor gyakorlati érv is, hogy a mostani, háborús helyzetben, hadiállapot idején miért nem lehet normális, demokratikus elnökválasztást tartani. (Tartalmilag gyanazon okok miatt, amiért parlamenti választást sem.)
.
Az ország területének kb 18%-a ellenséges megszállás alatt van. Az itt élő ukrán állampolgárok értelemszerűen nem tudnának szavazni. Önmagában az, hogy megszállt területek vannak, még nem tenné lehetetlenné az elnökválasztást - 2019-ben is lehetett elnökválasztást tartani, bár akkor jóval kisebb területek voltak megszállva - , viszont a mostani helyzet nagyban különbözik a 2019-estől.
.
A legfontosabb tartalmi különbség, hogy most nagy intenzitású háború zajlik. Az orosz hadsereg Ukrajna egész területén képes precíziós csapásokat mérni, ez pedig rettenetesen kockázatossá tenné a választások megtartását. Gondoljunk bele: minden szavazóhelység potenciális célponttá válna, ahol rosszabb esetben százak is meghalhatnának egy-egy támadásban.
.
Ukrajna jelenleg körülbelül egymillió embert tart fegyverben. Közülük (durva becsléssel) körülbelül félmillióan teljesítenek frontszolgálatot. Könnyen belátható, hogy a frontkatonák esetében a szavazást még nehezebb és még kockázatosabb volna megszervezni.
.
Jelenleg valahol nyolc és tízmillió közötti ukrán lehet, aki a háború miatt a lakóhelye elhagyására kényszerült. ENSZ adatok szerint 6,4 millió ukrán van globálisan regisztrálva menekültként - de messze nem minden ukrán kért menekült-státust, aki a hazája elhagyására kényszerült. Pontos számot nehéz mondani, főleg azért, mert az Oroszországba került ukránok száma erősen bizonytalan.... de nincs az a külügyi szolgálat, ami képes volna megszervezni, hogy 8-10 millió ember (a háború előtti lakosság közel egynegyede!) megbízhatóan képes legyen külföldön szavazni egy esetleges elnökválasztáson. Ha pedig a külföldön élő állampolgárok nem lehetnek biztosak benne, hogy tudnak szavazni, akkor vajon mennyire volna legitim egy elnökválasztás....?
.
További probléma, hogy a hadiállapot miatt jelenleg erősen korlátozva van a nyilvánosság Ukrajnában. Bizonyos média-csatornák be vannak tiltva (és további korlátozásokra is van esély), bizonyos politikai pártok és szervezetek működése korlátozva van, stb.
Ilyen körülmények között nehéz elképzelni, hogy hogyan tudnának tiszta és fair elnökválasztási kampányt folytatni a különböző jelöltek.
A jelöltállítás és kampányolás nehézsége akkor is fennállna, ha csak rövid időre függesztenék fel a hadiállapotot, hiszen az elnök ellenzékének lényegében nulláról kellene kezdenie a kampányolást, miközben a Nép Szolgája párt óriási előnyt élvezne, ami megintcsak nem lenne demokratikus.
.
Ez nyilván nem az összes gyakorlati érv, de személy szerint ezeket érzem a legfontosabbnak.
.
.
Úgyhogy összefoglalva az a helyzet, hogy Volodimir Zelenszkij mindaddig Ukrajna legitim elnöke marad, amíg nem lehet újra elnökválasztást tartani, le nem mond, vagy nem válik más okból képtelenné a feladata ellátására.
.
.
Fun fact: Annalena Baerbock német külügyminiszter ma előre be nem jelentett látogatásra érkezett Kijevbe. A gesztus szép, látványos demonstrálása annak, hogy Németország továbbra is Volodimir Zelenszkijt tekinti Ukrajna legitim vezetőjének. (Ilyen az, amikor egy országnak működő diplomáciája van...)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.