TÚLZÁSNAK TŰNIK A KÍNAI NYOMULÁS MAGYARORSZÁGON? MÉG CSAK MOST JÖHET A JAVA!

TELEX
Szerzők: ELŐD FRUZSINA, WEILER VILMOS
2024.05.08.

Több hatalmas kínai gyárberuházást jelentettek be az elmúlt években Magyarországon, ma már Kína Magyarország egyik legfontosabb gazdasági partnere. Úgy tűnik, a kormány még jobban ráerősítene erre: előzetes információk szerint Hszi Csin-ping budapesti látogatásán még több gyár építéséről állapodhat meg a magyar és a kínai fél, de jön más is. A Budapest-Belgrád után újabb vasútvonalakat és energetikai projekteket építhetnek majd kínaiak Magyarországon kínai hitelből.

Amilyen átláthatatlan Hszi Csin-ping kínai pártfőtitkár szerdán kezdődő magyarországi útja – még sajtónyilvános programterv sincs a háromnapos vizitről –, olyan sokat vár tőle a magyar kormány: Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter egyenesen történelmi jelentőségűnek nevezte, hogy Hszi hozzánk látogat.

Matura Tamás Kína-kutató, a Budapesti Corvinus Egyetem oktatója a Telexnek azt mondta, a két ország hivatalos kapcsolatfelvételének 75. évfordulójára szervezett látogatás diplomáciai jelentősége valóban nagy, hiszen Hszi az erősödő gazdasági kapcsolatok dacára nem járt még Magyarországon államfői minőségében, pedig a régión belül már több helyen megfordult. Hszi egyébként nem egyedül, hanem egy magas rangú tagokból álló delegációval érkezik, amelynek tagja Vang Ji külügyminiszter, Lan Foan pénzügyminiszter, Vang Ventao kereskedelmi miniszter, Dzsen Sancsie, a Nemzeti Fejlesztési és Reformbizottság elnöke és Ju Csianhua, a Vámügyi Főigazgatóság főigazgatója is.

Kínának most nagyon fontos az európai kapcsolat

Arra is érdemes odafigyelni, mondta Matura Tamás, hova megy a kínai vezető most, hogy 2019 óta először Európában jár: Magyarország mellett Szerbiába és Franciaországba. A balkáni ország kevésbé szorul magyarázatra, Szerbia Kína leglelkesebb európai szövetségesének és gazdasági partnerének számít, viszont nem EU-tagállam. Az EU-n belül Magyarország az, amely a teljes blokkból kitűnik Kína-barát politikájával egy mostanában egyre ridegebbé váló uniós–kínai viszonyrendszerben. Ennek egyre komolyabb nyoma van a magyar gazdaságon is, folyamatosan erősödnek a kapcsolatok a két állam között.

Magyarország baráti EU-tagországként a valós súlyánál nagyobb jelentőségű partnere Kínának, de Hszinek nagyobb uniós államok jóindulatára is szüksége van ahhoz, hogy elkerülje a gazdasági kapcsolatok további romlását. A legnagyobb ázsiai gazdaságnak az utóbbi időben sok nehézsége támad: nyugati kereskedelmi kapcsolataikat a protekcionista hullám veszélyezteti, évek óta nem bírnak kilábalni az ingatlanlufi okozta válságból, de még nagyobb baj, hogy egyelőre nem úgy tűnik, mintha Kína el akarna (vagy tudna rövid távon) fordulni az ipari kibocsátásra alapozott gazdasági modelltől, miközben egyelőre nem sikerül keresztülvinni, hogy a belső kereslet szívja fel az előállított javakat. Így aztán nincs, ami fenntartsa a megszokott robosztus GDP-bővülést.

A problémák legutóbbi lenyomata az volt, hogy áprilisban a Fitch hitelminősítő leértékelte Kínát a megugró államadósság és a gyenge növekedési kilátások miatt. Az USA után pedig már az EU is egyre többet keménykedik Kínával egy olyan helyzetben, amikor az eleve sérülékenyebb, az unió kereskedelmi ügyekért felelős biztosa például a múlt héten belengette, hogy hamarosan védővámokat vethetnek ki a kínai elektromos autókra. Hszi Csin-ping egyik fő célja ezért most az exportpiacok bebiztosítása, ehhez pedig szüksége van befolyásos európai vezetők jóindulatára. Itt jön a képbe Franciaország. „A kínai pártfőtitkár Emmanuel Macron elnök stratégiai autonómia törekvésétől remélheti leginkább, hogy segíthet nyitva tartani a kapukat az EU és Kína között” – magyarázta a Matura Tamás a Telexnek. Hszi francia látogatásának jelentőségét itt elemeztük részletesen.

ITT OLVASHATÓ 

LEGFRISSEBB HÍREK A TELEXEN