NŐTT A GYERMEKES CSALÁDOK ADÓTERHELÉSE MAGYARORSZÁGON

PORTFOLIO
Szerző: TAR GÁBOR, CSÍKI GERGELY
2024.05.13.

Nem változott tavaly Magyarországon az adóék mértéke az egyedülálló, átlagbért kereső, gyerek nélküli munkavállalók számára. A 2022-es helyzethez hasonlóan ebben a háztartási kategóriában a teljes munkaerőköltség 41,2%-át tette ki az állami elvonás hazánkban, ami jelentősen meghaladja az OECD 34,8%-os átlagát– derül ki a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) napokban megjelent Taxing Wages 2024 című kiadványából. A jelentés szerint a gyermekes háztartások mindegyik kategóriájában azonban nőtt az adóék mértéke 2023-ban az előző évhez képest. Az RSM adótanácsadója segítségével adunk magyarázatot a szokatlan jelenségre.

Az OECD minden évben közzéteszi a Taxing Wages jelentését, amelyben bemutatja, hogy az egyes tagállamokban mekkora mértékű az adóék, vagyis a teljes munkaerőköltségnek (a nettó bérnek, illetve az arra rárakodó munkavállalói, illetve munkáltatói terhek összegének) hány százalékát vonja el az állam adók és járulékok formájában. Az OECD a háztartások jövedelemszintje, illetve a keresők és az eltartott gyermekek száma alapján nyolc kategóriában hasonlítja össze, hogy a munkáltatói terhekkel növelt bruttó bér mekkora hányadát viszik haza a munkavállalók.

A tagországok összehasonlításánál leggyakrabban hivatkozott kategóriában, vagyis a gyerek nélküli, egyedülálló, átlagbért kereső munkavállaló esetében Magyarországon tavaly az adóék 41,2%-ot tett ki, ami a 12. legmagasabb rátának felelt meg a 38 OECD tagország között, és jóval meghaladta a 34,8%-os OECD-átlagot. 2022-höz képest nem történt változás a hazai mutatóban. Az azt megelőző években azonban folyamatosan csökkent a hazai adóék mértéke: 2017-ben még 46,2%-ot tett ki a ráta.

A 41,2%-os tavalyi hazai ráta a visegrádi országok mutatóival összehasonlítva nem tűnik kiugrónak, egyedül Lengyelország lóg ki a sorból a jóval alacsonyabb 34,3%-os adatával.

Az OECD tagállamai között tavaly Belgiumban rakódott a legnagyobb mértékű (52,7%) állami elvonás a munkaerőköltségre, és további négy tagországban (Németország, Ausztria, Franciaország és Olaszország) is meghaladta a 45%-ot a ráta...

ITT OLVASHATÓ