Szerző: KELLER-ALÁNT ÁKOS
2024.05.29.
Magasabb szintre emelték a kínai–magyar kapcsolatokat május elején; tizennyolc megállapodást írtak alá a két kormány képviselői. Hszi Csin-ping kínai elnök budapesti látogatását lezáró beszédében elmondta, hogy átfogó stratégiai partneri megállapodást kötött Magyarországgal (all-weather comprehensive strategic partnership). Eddig például Üzbegisztánnal, Pakisztánnal vagy Belarusszal írtak alá ilyet. A kínai elnök beszédében arra is utalt, hogy támogatja Magyarországot abban, hogy nagyobb szerepet játsszon a kínai–EU kapcsolatokban. Mindez azért fontos, mert az Európai Unióban egyre erősebb a Kína-ellenes hangulat, az unión belül Magyarország számít a leginkább Kína-barát tagállamnak.
Az aláírt tizennyolc megállapodás kevés konkrétumot tartalmaz, és Kína melletti politikai kiállást sem igazán – mondta a Szabad Európának Szunomár Ágnes Kína-kutató, a Budapesti Corvinus Egyetem docense, a HUN-REN Világgazdasági Intézet tudományos főmunkatársa. „Akármennyire kekeckedik Brüsszellel a magyar kormányzat, azért arra nyilván ügyelnek, hogy gazdasági, kulturális, egyéb kérdések megjelenhetnek, de politikai kiállásra – túl azon, hogy a nemzeteink mennyit tanulhatnak egymástól, és mennyire összepasszolnak – nem nagyon került sor. Az egy Kína elve mellett kiállt Magyarország, de ez mindenhol elhangzik, az egy Kína mellett kiáll az egész EU.”
Azt, hogy mi volt az a tizennyolc megállapodás, amit aláírtak a két ország képviselői, Tompos Márton, a Momentum képviselője találta meg egy kínai forrásban. A lista és a nyilvánosságra került információk alapján próbáltunk utánajárni, pontosan mit lehet tudni a megegyezésekről, és hogy mi valósulhat meg belőlük. (A teljes listát a megállapodások címeivel cikkünk végén olvashatják.)
A most aláírt beruházások a következő csoportokba oszthatók: infrastrukturális projektek és beruházásösztönzés; pénzügyi megállapodások (részben a beruházásokhoz kapcsolódóan); nukleáris együttműködés; cseresznye- és szarvasmarhaörökítőanyag-export; valamint propaganda. „Ezek keretmegállapodások, hangzatos, de kevés konkrétumot tartalmazó dokumentumok. Az egész mostani vizit nagyon ceremoniális volt, de a kínai delegációk külföldi látogatásai jellemzően mindig ilyenek – mondta Szunomár Ágnes. – A kétezres évek elején, amikor az első kínai–magyar vizitek történtek, szintén elhangzott rengeteg ígéret, amelyek nagy része nem valósult meg”– tette hozzá...
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.