MAGYARORSZÁG ELTÉKOZOLTA A TÖRTÉNELMI ESÉLYT, 20 ÉVVEL AZ EU-CSATLAKOZÁS UTÁN IS A FELZÁRKÓZÁS VESZTESÉNEK TŰNIK - NEM HASZNÁLTUK KI AZ EU-CSATLAKOZÁS NYÚJTOTTA LEHETŐSÉGEKET

NÉPSZAVA
Szerző: PAPP ZSOLT
2024.05.01.

Húsz éve, 2004 május elsején, tíz új tagállam csatlakozott az Európai Unióhoz Máltától a Baltikumig, Ciprustól a visegrádi országokig. Ciprus, Csehország, Észtország, Lengyelország, Lettország, Litvánia, Magyarország, Málta, Szlovákia és Szlovénia csatlakozása a legnagyobb bővítést jelentette a szervezet történetében, amelynek ezzel 25 tagállama lett. Az újonnan csatlakozottak többsége jelentős fejlődésen ment keresztül, élve a tőke, a jövedelem, a munkaerő szabad áramlásával, kiaknázva a vállalkozási szabadságot az egységes piacot, a szabadon átjárható országhatárokat. Így mára ezen országok többsége fejlettségben felzárkózott az uniós átlagra. Ez elmondható Máltáról, Ciprusról, Csehországról, Szlovéniáról Litvániáról és bizonyos értelemben még Lengyelországról is. Magyarország több szempont alapján a lemaradók közé került, ez különösen az elmúlt évtizedben szembetűnő. Az uniós csatlakozás melletti legfőbb politikai érv az uniós támogatások megszerzése, lehívása hazahozatala, bár az EU messze nem csak a pénzről szólna, hanem a közös értékekről, illetve a támogatások jó és hatékony elköltéséről.

Az Európai Bizottság adatai szerint 2004-2022 között Magyarországra mintegy 83,2 milliárd euró uniós támogatás érkezett, ha ezt korrigáljuk a 20,7 milliárd eurós uniós tagdíjunkkal, akkor is a nettó nyereség több mint 62 milliárd euróra rúgott. Ezt kiegészítve a tavalyi pénzekkel, összesen nettó 65 milliárd euró érkezett a magyar gazdaságba, ami a jelenlegi árfolyamon számolva bő 25 ezer milliárd forintnak felel meg.

Az egy főre jutó támogatást nézve Magyarország a csatlakozását követő első teljes, 2007-2013 közötti uniós költségvetési ciklusban a legtöbb pénzt hívta le, de a második 2014-2020 időszakban is dobogós helyen voltunk – mondta a Molnár László, a GKI Gazdaságkutató Zrt. vezérigazgatója. A GKI elemzése szerint ennek ellenére több szempontból is lassabb felzárkózást futott be a magyar gazdaság a régiós társainál, ezt tükrözik a jövedelmi és fogyasztási mutatók. A lakossági fogyasztási kiadás jó indikátora az adott országon belüli jólétnek. Kétféleképpen mérhetjük a fogyasztást nemzetközi összehasonlításban: abszolút értékben (pénzünket euróra váltva milyen értékben tudnunk vásárolni külföldön), illetve vásárlóerő-paritáson (az adott ország árszínvonalán mennyit tudunk költeni máshol). Ha az előbbit vizsgáljuk, látható, hogy hazánkban a 2004-es EU csatlakozást követően stabilan emelkedett a fogyasztás euróban mért szintje, majd a növekvő trendet a 2008-as pénzügyi válság törte meg. Ezt követően – részben a 2010-es éves évek elején kibontakozó eurózóna válság miatt– 2015-ig stagnált a fogyasztás, majd rapid emelkedés volt 2020-ig. Bár 2020-ban a koronavírus miatti lezárások következtében jelentősen esett a fogyasztás szintje, az ezt követő években újra növekedési pályára állt a mutató. Összességében a magyar fogyasztás euróban mérve megduplázódott 20 év alatt. A képet azonban árnyalja, hogy 2022-ben ez még mindig csupán az európai uniós átlag 47 százaléka volt a 2004-es 40 százalékkal szemben. Ha vásárlóerő paritáson vizsgáljuk a fogyasztást, enyhe felzárkózást figyelhetünk meg. A mutató értéke 2004-ben az EU-s átlag 64 százaléka volt, majd ez 2022-re 73 százalékra emelkedett. A relatív pozíciónk azonban e mutató tekintetében is bezuhant: a 19. helyről a 26.-ra estünk vissza, és már csak Bulgária áll mögöttünk...

ITT OLVASHATÓ