KORMÁNYHATÁROZATOKBAN ÍGÉRTÉK MEG, DE SENKI SEM LÁTTA A PÉNZT A MAGYAR FÉLSIVATAG MEGMENTÉSÉRE

SZABA EURÓPA / A PÉNZ NYOMÁBAN
Szerző: BÁTHORY RÓBERT
2024.05.02.

Kell az uniós pénz másra, ezért a kormány úgy döntött ki: hiába szenved több tízezer gazdálkodó és családja Magyarország egyetlen félsivatagában víz nélkül, az uniós pénzt előbb költik el emlékérmék kibocsátásra vagy a tömeges bevándorlás okozta válsághelyzet kezelésére.

A Homokhátság vízproblémája a KEHOP-os uniós pénz elköltésére az utolsó előtti a sorban – legalábbis a kormányhatározat szerint. A legutolsó helyre a vasútvonalak fejlesztését rakták. De nem csak az uniós pénzből jut alig a Homokhátságnak; a magyar adóforintokból sem nagyon, annak ellenére, hogy többször – legutóbb tavaly ősszel – megígérték Mórahalomnak, hogy kapnak 2,1 milliárdot arra, hogy a Tisza vizét csöveken keresztül elvigyék végre a településre és környékére. Csak hát a pénzt azóta sem látta, akinek kellett volna.

Korábban félsivatagosra szikkasztották, de most már vinnék a Tisza és a Duna vizét is oda, ahonnan korábban minden csepp vizet elvezettek a Tiszába. Csakhogy a korábbi kormányhatározatok ellenére pénz, úgy tűnik, nincs arra, hogy vizet pumpáljanak a Kecskeméttől a szerb határig elterülő magyar homoksivatagba. Egy március elején megjelent kormányhatározatban Magyarország elöljárói úgy rendelkeztek, hogy a KEHOP-os uniós források felhasználása során az utolsó előtti helyre rakják a magyar félsivatag vízügyi fejlesztését. Az előzetes tervek szerint a homokhátsági tervek csak tervek maradnak, mert a megvalósításuk több mint 1,4 milliárdba kerülne. A víznek nagy ára van, és úgy tűnik, ezt a kormány is látja, ezért kerülhetett a sor szinte legvégére a legsúlyosabb vízhiánnyal küzdő magyar tájegység...

ITT OLVASHATÓ