Szerző: CSERNYÁNSZKY JUDIT
2024.05.30.
Az természetes, hogy az AP amerikai hírügynökség tudósít Szijjártó Péter büszke belorusz barangolásáról. De azért az sokat elárul a politikai viszonyokról, hogy Tallinból adta le tudósítását. Nem teszi be lábát az amerikai tudósító Minszkbe. A tudósítás az elején leszögezi: annak ellenére látványos akcióba kezdett Beloruszban a magyar külügyminiszter, hogy a 2020-as választási csalás, majd az oroszoknak felkínált katonai segítség miatt szankciókat vetett ki az EU a belorusz kormányra. Hisz 35 ezer embert tartóztattak le a választási csalás miatti tüntetéseken, s ezrekkel szemben alkalmaztak erőszakot a hatóságok. Szijjártó azt üzente a világnak, kevesebb szankció és szorosabb kapcsolat szükséges Belorusszal. S ezzel kapcsolatos véleményüket nem fogják titkolni – tette hozzá Szijjártó. Első helyen említik a radioaktív hulladékkezelésben való magyar-belorusz együttműködést. Lukasenka egykori elnökjelölti vetélytársa, Szvetlana Tyihonovszkaja, aki bebörtönzött férje helyére ugrott be jelöltként, azt üzente Szijjártónak az AP hírügynökségen keresztül, hogy elfogadhatatlan és immorális Szijjártó látogatása. A belorusz külügyminiszter helyett a Nobel béke-díjas Ales Bialiatskit kellett volna meglátogatnia.
Orbán hisz Meloni és Le Pen erejében
Ha a francia ellenzéki Marine Le Pen és az olasz Georgia Meloni kormányfő, a két szélsőjobbos politikus összefogna, akkor komoly-meghatározó politika erővé válhatnának Európában – nyilatkozta Orbán Viktor a francia Le Point magazinnak adott interjúban – számolt be ennek részleteiről a Reuters.
A lap azt írja, hogy a legutóbbi közvélemény-kutatás szerint rekordszámú szavazatra tesznek szert a júniusi uniós választásokon a szélsőjobb, nacionalista és euroszkeptikus pártok, mert az embereknek elegük van azokból a ’mainstream’ pártokból, amelyek nem tudták megfékezni az inflációt és a migrációs áradatot. Ugyanakkor elég nyilvánvaló, hogy olyan nagy nézetkülönbségek vannak köztük a legfőbb politikai kérdésekben – vegyük csak például az orosz-ukrán háború megítélését és Oroszországhoz való viszonyukat –, hogy szinte teljességgel kizárt a két politikus összefogása. Orbán arra a kérdésre, hogy még mindig úgy gondolja, hogy a Meloni-féle Európai Konzervatívok és Reformisták frakciójához csatlakozna-e a választások után, igennel válaszolt. S amikor a következő európai bizottsági elnök személyére kérdeztek rá Orbánnál, akkor úgy felelt, nagyon fontos, hogy megszabaduljanak a mostani elnöktől, Ursula von der Leyentől. Viszont túl korainak tartja bedobni most egy másik nevet. Viszont nem tagadta, hogy az egyik korábbi elnök, Mario Draghi mind a mai napig jó jelöltnek tűnik.
Ismét blokkolta a magyar kormány Ukrajna uniós csatlakozási tárgyalásainak megkezdését
Ismét blokkolta a magyar kormány Ukrajna uniós csatlakozási tárgyalásainak megkezdését az uniós nagykövetek brüsszeli értekezletén – olvashatjuk az EUNews honlapon. Moldováét is, de azt nem csak a magyar nagykövet. A tárgyalások június végén kezdődnének az eredeti elképzelések szerint. Magyarország ismét az ukrán oktatási törvényt hozta fel indokként, amely korlátozza a magyar nyelvhasználatot – véli a magyar kormány. Sőt megemlítette az ukrán korrupciót és agráripari termékek exportját illető magyar kifogásokat. A magyar kormány nem engedi át ingyen az ukrán gabonaexportot. Mint ismeretes, a Balkán-országaival – Albánival, Észak-Macedóniával, Montenegróval és Szerbiával) már megkezdődtek a tárgyalások. Charles Michel, az Európai Tanács elnöke nagyon bízik abban, hogy június végéig, azaz a júliusi magyar soros elnökség megkezdése előtt még a belga vezetéssel sikerül tető alá hozni a megegyezést Ukrajna ügyében. Félő ugyanis, hogy a magyar kormány késleltetni fogja a rá eső fél év folyamán a csatlakozási tárgyalások megkezdését.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.