EGY DOLOG A KÖZVÉLEMÉNY-KUTATÁS, DE A FIDESZ REJTETT EREJE MEGLEPETÉST OKOZHAT A VÁLASZTÁSON

VÁLASZTÁSI FÖLDRAJZ
Szerző: BÓDI MÁTYÁS
2024.05.29.

A június 9-i európai parlamenti választás egyik nagy kérdése az lesz, hogy a kormányzó Fidesz milyen eredményt fog tudni elérni, tehát milyen társadalmi támogatottságot mutat majd fel kormányzati ciklusa felénél. A Fidesz működteti ma azt a hatalmi felépítményt, ami terepen, utcáról utcára messze a leghatékonyabb és leginnovatívabb módon képes a választók közvetlen elérésére és ezáltal kiugró választási eredmények folyamatos megszerzésére. A párt társadalmi és különösen intézményi beágyazottsága volt az a tényező, ami már a 2022-es kampányban is (egy nappal a háború kitörése előtt) annak az elemzésnek az elkészítésére sarkalt, amiben a Fidesz történelmi győzelme mellett érveltem. Idáig most nem merészkedem, azonban néhány olyan tényezőre szeretném ráirányítani a figyelmet, amelyek fontosabbak lehetnek akár az ilyen-olyan közvélemény-kutatások számainál is.

Egy EP-választás mindig elsősorban mozgósítási verseny a pártok számára. 2014-ben alig több mint a választók negyede, 2019-ben kevesebb mint 44 százalékuk ment el szavazni. A Fidesz mindkét EP-választáson jelentősen jobb eredményt tudott elérni, mint a valamivel korábban aktuálisan megrendezett országgyűlési választásokon. 2014-ben úgy szerepeltek 8 százalékponttal jobban az EP-n országosan, hogy Budapesten „mindössze” 5 százalékot, az 5 ezer fő alatti településeken már közel 10 százalékot tudtak javítani a pár héttel korábbi parlamenti listás eredményeiken. 2019-ben jelentősen magasabb részvétel mellett, 4,5 százalékponttal léptek túl saját maguk 2018. áprilisi eredményén. Ekkor is Budapesten nőttek a legkevésbé, a kisebb településeken a leginkább.

Ebből a szempontból a Fidesz magszavazó rétege kicsit olyannak tűnik, mint az óceánok fenekén húzódó hatalmas hegységek. Ha magas a részvétel és a tenger vize jobban elborítja őket, kevésbé látszanak ki. 2024 júniusában azonban nemcsak EP- hanem önkormányzati választásokat is tartanak. Mivel utóbbin legnagyobb arányban a budapestiek mellett pont a legkisebb lélekszámú falvak lakói szeretnének nagy arányban részt venni, ez megdobhatja a Fidesz EP-listás eredményét. Ez legalábbis egyfajta általánossá vált kormánypárti elemzői várakozás, amellyel gyakran találkozom velük folytatott háttérbeszélgetések alkalmával, más kérdés, hogy mi pont a 2019-es eredmények alapján állítottuk ennek ellenkezőjét.

A választási részvétel idén minden kétséget kizárólag rekordmagas lesz, akármelyik műfajt (EP vagy önkormányzati) nézzük, azonban közel sem biztos, hogy ez automatikusan a kormánypárt vesztét hozhatja. Orbán Viktor május 16-án Kecskeméten úgy fogalmazott: „Ebben a kampányban nem az a feladatunk, mint egy parlamenti választásnál, hogy meggyőzzük azokat akik még bizonytalanok (...) nekünk egyetlen dolgunk van, ez pedig az, hogy a sajátjainkat vigyük el választani.”

A Fidesz számára tehát világos a feladat: ismerni kell a választóit, és személyesen fel kell őket keresni. Előbbi tudás a rendelkezésükre áll, utóbbit ezekben a napokban is végzik. Ugyanakkor a beszédből az is könnyen kiolvasható, hogy talán az ő méréseik szerint is Magyar Péter már a szavazómagjuk környékén harapdálhat, így meg kell védeni a tábor belsejét.

A Kubatov-lista fontossága

Arról, hogy a Fidesz már 2004 óta épít egy támogatói adatbázist, a 2009. májusi pécsi időközi választáson rögzített, nem nyilvános fideszes oktatófilm alapján van tudomásunk. Tehát a párt már ellenzékből megkezdte azt a munkát, melynek eredményeképpen név szerint ismeri az egyes állampolgárok pártkötődését és annak erősségét. Az adatok forrása már ekkor is részben korábbi telefonos vagy személyes megkeresések, a 2004-es és 2008-as népszavazások aláíróívei lehettek. A 2010-es kormányváltás után az adatbázis-építés lehetőségei kiszélesedtek, de ezzel párhuzamosan az informatikai eszköztár is bővült. Elég, ha csak arra gondolunk, hogy 2009-től kezdett elterjedni hazánkban a Facebook.

A módszer egyszerűnek tűnik, de rendkívül munkaigényes. Meg kell keresni azokat, akik korábban részt vettek a párt által szervezett aláíró akciókban (például Stop, Gyurcsány! Stop, Karácsony!), újra támogatásukat kérni, megkérdezni őket a velük egy háztartásban élők párthovatartozásáról, és ezek alapján frissíteni az adatbázist. Arról nincs közvetlen bizonyítékunk, hogy a kormányzat által szervezett konzultációk adatait is felhasználják-e az adatbázisuk frissítésére (jogilag ugye ez több mint aggályos lenne), azonban a mostani kampány előtt is tartottak egy nemzeti konzultációt a „szuverenitásvédelemről”.

A választások napján tehát először azokat kell felkeresni, akik szorosabban kötődnek a párthoz.

Ugyanis a Fidesz nemcsak azt gyűjti és ezáltal azt tudja, hogy ki mennyire kormánypárti, hanem a kötődés mértékét is tárolja különböző pontértékekkel.

A használt ordinális skála a korábbi információk szerint 10 fokozatú volt, az utóbbi időszakban már egy ennél is több értékkel bíró sorrendről lehet hallani, amiben intervallumokat (sávokat) is meghatároztak. A legelkötelezettebb magszavazók 10-es vagy annál magasabb pontértékekkel rendelkeznek a fideszes világban csak „párttámogatási rendszer” vagy PTR néven ismert adatbázisban. A 10-es vagy annál magasabb értéket képviselő tartományban jellemzően nincs sok választó. Ez városonként eltér, de kb. az elérni kívánt választók 10-20 százaléka. Az adatgyűjtések korábban papíron, ma már tableten történnek. Ilyen adatgyűjtésekben nemcsak a párt aktivistái vesznek részt, hiszen akkor sok fehér folt maradna a térképen, hanem előszeretettel vonnak be papíron független polgármestereket is...

ITT OLVASHATÓ