Szerző: BUCSKY PÉTER
2024.05.14.
Az egyházak gazdálkodása az egyik legnehezebben átlátható terület Magyarországon, pedig túlnyomórészt adófizetői forrásokból működtetik intézményeiket.
Nincs könnyű dolga, ha valaki személyi jövedelemadója egy százalékának felajánlása előtt az egyházak gazdálkodásáról szeretne tájékozódni. Hiába keresné például a katolikus vagy a református egyház honlapján, hogy miből gazdálkodnak és mire költenek ezek a szervezetek, semmit nem fog találni. A magyar jogszabályi környezet ugyanis az egyházakat szinte minden nyilvános közzététel, beszámoló alól mentesíti. Míg a legkisebb civil szervezeteknek is kell működésükről, bevételeikről és kiadásaikról éves jelentést közzétenni, amit bárki ingyenesen elérhet, a több száz milliárd forintból gazdálkodó egyházakra ez nem vonatkozik.
Fabiny Tamás, a Magyarországi Evangélikus Egyház elnök-püspöke 2022-ben a hazai egyházak támogatása kapcsán így nyilatkozott Indexnek:
az egyházfinanszírozás ma Magyarországon igen ellentmondásos, mivel a törvényesen szabályozott kifizetéseken túl egy-egy egyházi projekt vagy intézmény nem transzparens módon kap állami támogatást, nincs benne az állami költségvetésben, így sem az egyházak, sem az állam részére nem teszi lehetővé a távlatos tervezést. Alkalmi egyeztetések és lobbizások eredménye az, hogy ki és milyen egyházi célokra költhet adóforintokat.
Ezt igazolja a statisztikai adatok, központi költségvetési beszámolók alapján készült elemzésünk is. A KSH által gyűjtött adatok szerint a nyilvántartásba vett egyházak 2022-ben 915 milliárd forint bevételt és 867 milliárd forint kiadást könyvelhettek el. Ez igen jelentős összeg: a 2022-es év GDP-jének 1,4 százalékát érte el a bevétel, míg a teljes kormányzati kiadáshoz viszonyítva 7,5 százalék adódik. Szintén csak az összehasonlítás kedvéért, az egyházak bevételei az állami oktatási kiadások felét, az egészségügyi kiadások harmadát érik el...
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.