UKRAJNA MEGMENEKÜLT, DE FORDULAT ALIGHA LESZ – JÓJÁRT KRISZTIÁN AMERIKA SEGÍTSÉGÉRŐL ÉS A (VILÁG)HÁBORÚRÓL

HETI VÁLASZ / PODCAST
Szerző: VÖRÖS SZABOLCS
2024.04.25.

Szombaton a washingtoni képviselőház, szerdára virradóra pedig a szenátus is elfogadta az Kijevnek szánt, 61 milliárd dolláros katonai segélycsomagot. Ezzel újraindulhat a fegyverszállítás Ukrajnába. De pontosan milyen fegyverek? Nincs-e túl késő ehhez? Fordulhat-e a háború menete, és mennyi realitása van a világháborús veszélynek, aminek felemlegetése a magyarországi választási kampányban lassan olyan, mint a levegővétel? Erről szól a HetiVálasz 223. adása; vendégünk Jójárt Krisztián a Nemzeti Közszolgálati Egyetem John Lukács Intézetének munkatársa, akit – mert épp a Svéd Nemzetvédelmi Egyetemen kutatja az orosz–ukrán háború orosz katonai tapasztalatait – Stockholmból kapcsolunk. A műsorvezető Vörös Szabolcs.

Részletek a műsorból:

Szombaton Ukrajna megmenekült?

„Igen. Létfontosságú volt az, hogy megkapják ezt a segélyt, hiszen az látszott, hogy a fronton is végzetesen eltolódtak az erőviszonyok, főleg a tüzérségi lőszerhiány volt nagyon akut ukrán oldalon. Jóval kevesebbet tudtak lőni, és ez azt eredményezte, hogy az oroszok ebben a háborúban villámtempónak minősíthető sebességgel tudtak előrenyomulni az utóbbi hetekben: néhány kilométert is előre tudtak haladni a korábbi párszáz méterhez képest. A tüzérségi fölény kapcsán a minimumbecslés úgy szólt, hogy egy a 4-5-höz az arány, de más becslések ezt 10-12-szeresre tették. Főleg ez az, amiben ez a segély már rövidtávon is nagy változást hozhat. Ezzel együtt a háború alapvető dinamikát nem fogja megváltoztatni, de ukrán katonák életét mentheti meg.”

Milyen fegyverekre számíthatnak a közeljövőben az ukránok?

„Az Egyesült Államok európai szövetséges országokban már felhalmozott készleteket: elébe mentek a törvényhozási cirkusznak, hogy rögtön át tudják adni ezeket az eszközöket. Már be is jelentette a Biden-adminisztráció, hogy egy 1 milliárd dollár értékű csomag megy Ukrajnába. Nem tudjuk egyelőre, hogy ebben mi van, de valószínűleg kapnak nagy mennyiségű tüzérségi lőszert, új légvédelmi eszközöket, illetve légvédelmi eszközökhöz rakétákat. Amire pedig a törvény kifejezetten felhatalmazást ad a Biden-adminisztrációnak, az a nagyobb hatótávolságú ATACMS rakéták Ukrajnába küldése. Pontos mennyiséget itt szintén nem tudunk. Ezek olyan nagy hatótávolságú csapásmérő rakéták, amik a HIMARS rakéta-sorozatvetőkből indíthatók. Ukrajna korábban a 160 kilométer hatótávolságút kapta meg, kazettás robbanófejjel. A 300 kilométeresek valószínűleg egy nagy robbanófejjel ellátott rakéták lesznek. Ez növelni fogja Ukrajna mélységi csapásmérő képességét.”

Mennyire kell komolyan venni a világháborúról szóló politikai és katonai nyilatkozatokat? Tényleg az „azonnali tűzszünettel” szűnik meg a veszélye?

„Nem nagyon látom az eszkalációs potenciált ebben a háborúban. Különösen a mostani szakaszában nem, amikor az erőviszonyok alapján a helyzet az oroszoknak kedvez. Sokkal közelebb álltunk az eszkalációhoz 2022 őszén, amikor rendkívül rossz morális állapotban volt az orosz haderő, létszámhiánnyal küzdött, nem volt még részleges mozgósítás, és az ukránok két sikeres támadó műveletben nagyon jelentős területeket tudtak felszabadítani. (…) Ami a tárgyalásokat illeti: ez nem bináris választás, nem arról van szó, hogy »ha nincs tárgyalás, akkor jön a világháború«. Helyezzük bele magunkat mondjuk Putyin pozíciójába! Tehát miért akarna ő leülni most tárgyalni? A belső kommunikációban – tehát az orosz közvéleménynek szánt beszédekben – sem merül ez így fel; kifejezetten a háború az új norma, ami hosszú távon folytatódik, és nem áltatja az orosz közvéleményt azzal, hogy a közeljövőben befejeződhet – majd valamikor a távoli jövőben, Oroszország győzelmével ér véget. Az orosz percepció az, hogy az idő nekik dolgozik, a politikai akarat pedig el fog párologni Ukrajna mögül.”