TÓTH ZOLTÁN: ALAPTÖRVÉNY-ELLENES A NEMZETISÉGI NÉVJEGYZÉK

HÍRKLIKK
Szerző: NÉMETH-KÁLLAI SZILVIA
2024.04.05.

Aki felveteti magát a kisebbségi – nemzetiségi – névjegyzékbe, gyakorlatilag elveszti a jogát, hogy pártlistára szavazzon. Az pedig abszolút Alkotmány-ellenes, hogy egy választópolgár ne szavazhasson a pártlistákra, miközben az Alaptörvényben is benne van: a választójog egyenlő – magyarázta Tóth Zoltán. A választási szakértővel annak apropóján beszélgettünk, hogy a Nemzeti Választási Iroda emlékeztetett, a hazai kisebbségekhez tartozó választók május 31-én kérhetik utoljára felvételüket a nemzetiségi névjegyzékbe.

A kisebbségi választásokról szóló törvényt az országgyűlés 1993-ban fogadta el, 1994-ben volt először kisebbségi választás. Abban az időben ennek a törvénynek két célja volt. Az egyik, hogy a Magyarországon legalább 100 éve honos kisebbségek politikai képviseletet kapjanak. A másik pedig, hogy a cigányságnak egy saját értelmiségi rétege, amely képes arra, hogy képviselje a kisebbség érdekeit, emancipálja a többségi társadalomban – idézte fel Tóth Zoltán.

Ezek a célok nem valósultak meg – jelentette ki a választási szakértő, aki szerint majdnem tíz év kellett ahhoz, hogy ez bizonyossá váljon. „E tíz év alatt a korabeli parlamenti pártok mindegyike arra használta fel a kisebbségi választást, hogy annak ürügyén pénzt húzhassanak ki a költségvetésből, amit aztán saját maguk hasznára fordítottak. Tehát az eredeti törvényi célokhoz képest egy homlokegyenest ellenkező cél valósult meg.”

Ahogy Tóth Zoltán magyarázta, az időközben megalakult és működő kisebbségi önkormányzatokat, ez a folyamat teljesen lehetetlen helyzetbe hozta. Mert látszólag működött a képviselet, de a valóságban nem. A kisebbségi önkormányzatok azonban nem egyenlő mértékben „romlottak meg”. A pénzfelhasználás körüli anomáliák a legrosszabbat a cigány kisebbségnek tették, amely maga is igyekezett minél nagyobb részt kihasítani a költségvetésből. Viszont a pénzt nem közösségi célokra fordították. Más volt a helyzet azokkal a kisebbségekkel, amelyeknek volt politikai kultúrája, náluk ez a folyamat kevésbé volt romboló.

Újabb változás 2010 után történt, akkor módosították érdemben a kisebbségi választást – folytatta Tóth Zoltán. Onnantól a társadalmi nyilvánosság előtt ment tönkre a cigány kisebbségi önkormányzat, a többiek pedig döntően vegetálnak. Bár egyes intézményeik – például iskolák, gimnáziumok – kétségkívül társadalmilag hasznos tevékenységet folytatnak.

Jelen pillanatban a kisebbségi önkormányzatok a Fidesz szavazóbázisának megerősítését szolgálják – véli a választási szakértő, aki szerint ennek a legjobb példája a német nemzetiségi önkormányzat, amelynek vezetője már 10 éve rendíthetetlen tagja - akár választás nélkül is – a parlamentnek. Nyilván az általuk folytatott politika teljes egészében a Fidesz támogatásából áll – magyarázta Tóth Zoltán...

ITT OLVASHATÓ