SZÉP NAGY KULTURÁLIS PIRAMIS ÉPÜL, AMIBEN A LEGKISEBB KÖNYVTÁR KÍNÁLATÁT IS KÖZPONTILAG SZABÁLYOZNÁK

TELEX
Szerző: BICSÉRDI-FÜLÖP ÁDÁM
2024.04.06.

Egyszerűsítés, egységesítés, átláthatóság – ez a hármas jelszava a kiszivárgott új kulturális törvénytervezetnek. Nemes célok, csak az a baj, hogy az egységesítésen kívül a másik két kritériumnak épp az ellenkezője valósulna meg a tervezet elfogadásával. Még több bürokrácia, még több kötelezettség hárulna a kulturális intézményekre, ezzel párhuzamosan pedig az olyan csúcsszervek, mint a Magyar Nemzeti Múzeum vagy a Petőfi Kulturális Ügynökség még nagyobb beleszólási lehetőséget kapnának.

A tervezet célja emellett az lenne, hogy a Covid, az infláció és a források elapadása miatt alaposan megtépázott kulturális terület állapotán javítson, amit a tervezet virágnyelven csak kihívásokkal teli időszakként említ.

Még az elején érdemes leszögezni, hogy a sajtóban először az Indexen ismertetett tervezet munkaanyag, amely hozzánk is eljutott, még változhat a parlament elé benyújtása előtt, és hiányoznak belőle részletek, de a minisztérium szándéka egyértelműen kirajzolódik belőle. Csák János kultúráért és innovációért felelős miniszter a tervezet kiszivárgásakor még cáfolta a központosítást, de a terv világosan felrajzolja azt az állami kulturális piramist, amiben még a könyvtárak kínálatát is irányítani lehet.

Van ebben a tervezetben sok olyan kultúrpolitikai kérdés, amiről lehetne beszélni, de az anyagon dolgozó vagy abban említett szervezetek nem válaszoltak eddig kérdéseinkre. Demeter Szilárd, aki a Nemzeti Múzeum és a Petőfi Kulturális Ügynökség igazgatójaként is érintett a témában, a szivárványszínű, repülő egyszarvúak anatómiájának megvitatásához hasonlította, ha erről a tervezetről kellene nyilatkoznia. Az említett okok miatt azonban érdemes közelebbről, néhány fontos pontban megnézni, hogy milyen szándék vezérli az új kultúrtörvényt...

ITT OLVASHATÓ 

LEGFRISSEBB HÍREK A TELEXEN