Műsorvezető: DÉSI JÁNOS
2024.04.02.
Hosszú interjút adott a Népszavának Perintfalvi Rita teológus, közgondolkodó, amelyben többek közt arról beszélt, hogy a kegyelmi ügyben Balog Zoltán, mint az azóta lemondott köztársasági elnök, Novák Katalin tanácsadója súlyos erkölcsi vétséget követett el, de a református vezetés végül összezárt.
Ez egyben igazolni látszik a módszer hatékonyságát, és Perintfalvi korábban a Klubrádió adásában tett kijelentését, miszerint Balog Orbánéhoz nagyon hasonló stratégiát követ: "a botrány kitörésétől kezdve azt hangoztatta, ez nem ellene szól, hanem az egész egyház ellen folyó boszorkányüldözés".
"Van az a mondás, ha el akarsz tüntetni egy botrányt, akkor csinálj egy másikat" – mondta a Reggeli gyors keddi adásában Perintfalvi, hozzátéve, hogy őt nem lepte meg hogy hogy Balog mögött összezártak a református püspökök, hiszen az általuk aláírt böjti körlevél is erről tanúskodott. Ebben az szerepel, a világ a bűnben tartásról szól, ezzel szemben az egyházban van valódi bűnbánatnak és bűnbocsánatnak lehetősége, amelyet úgy lehet értelmezni, hogy további, valódi áldozatot nem követelnek Balog Zoltántól.
"Azt is el lehet mondani mindhárom történelmi egyházról, akár a reformátusról, akár a katolikusról, akár az evangélikusról, hogy túlterjeszkedtek" – jegyezte meg azzal kapcsolatban, hogy ezek, hatalmas intézményrendszereket helyeztek fennhatóságuk alá, ugyancsak hatalmas ingatlanvagyonokkal rendelkeznek, ami azt is jelenti, hogy folyamatosan szükségük van állami támogatásokra. Túlterjeszkedés alatt azt érti Perintfalvi, hogy vagyonuk nem az általuk bevonzott közösségek hozzájárulásából organikusan hozták létre, halmozták fel. "Nem azt jelenti, hogy ennyivel több hívő lett volna, akik aztán az egyházak által fenntartott iskolákat megtölthetnék tanárokkal, a szociális intézményeket szociális gondozókkal, hanem arról van szó, hogy az állam – akarva akaratlan – állami feladatokat ruházott rájuk" – foglalta össze.
Ez Perintfalvi szerint egyfajta kényszerhelyzetet eredményez, Balog Zoltán hozta eddig az államtól a pénzeket, "tulajdonképpen az egyháznak a gazdasági működését garantálta".
"A kérdés az, hogy vajon a lelkiség, a spiritualitás, és az egyházak küldetése lehet-e fontosabb, mint az egyházak gazdasági érdeke?" – tette fel a kérdést.
Megjegyezte, áprilisban lesz a református egyház éves zsinata, ott dől el, "ennek a történetnek a vége".
Ez egyben igazolni látszik a módszer hatékonyságát, és Perintfalvi korábban a Klubrádió adásában tett kijelentését, miszerint Balog Orbánéhoz nagyon hasonló stratégiát követ: "a botrány kitörésétől kezdve azt hangoztatta, ez nem ellene szól, hanem az egész egyház ellen folyó boszorkányüldözés".
"Van az a mondás, ha el akarsz tüntetni egy botrányt, akkor csinálj egy másikat" – mondta a Reggeli gyors keddi adásában Perintfalvi, hozzátéve, hogy őt nem lepte meg hogy hogy Balog mögött összezártak a református püspökök, hiszen az általuk aláírt böjti körlevél is erről tanúskodott. Ebben az szerepel, a világ a bűnben tartásról szól, ezzel szemben az egyházban van valódi bűnbánatnak és bűnbocsánatnak lehetősége, amelyet úgy lehet értelmezni, hogy további, valódi áldozatot nem követelnek Balog Zoltántól.
"Azt is el lehet mondani mindhárom történelmi egyházról, akár a reformátusról, akár a katolikusról, akár az evangélikusról, hogy túlterjeszkedtek" – jegyezte meg azzal kapcsolatban, hogy ezek, hatalmas intézményrendszereket helyeztek fennhatóságuk alá, ugyancsak hatalmas ingatlanvagyonokkal rendelkeznek, ami azt is jelenti, hogy folyamatosan szükségük van állami támogatásokra. Túlterjeszkedés alatt azt érti Perintfalvi, hogy vagyonuk nem az általuk bevonzott közösségek hozzájárulásából organikusan hozták létre, halmozták fel. "Nem azt jelenti, hogy ennyivel több hívő lett volna, akik aztán az egyházak által fenntartott iskolákat megtölthetnék tanárokkal, a szociális intézményeket szociális gondozókkal, hanem arról van szó, hogy az állam – akarva akaratlan – állami feladatokat ruházott rájuk" – foglalta össze.
Ez Perintfalvi szerint egyfajta kényszerhelyzetet eredményez, Balog Zoltán hozta eddig az államtól a pénzeket, "tulajdonképpen az egyháznak a gazdasági működését garantálta".
"A kérdés az, hogy vajon a lelkiség, a spiritualitás, és az egyházak küldetése lehet-e fontosabb, mint az egyházak gazdasági érdeke?" – tette fel a kérdést.
Megjegyezte, áprilisban lesz a református egyház éves zsinata, ott dől el, "ennek a történetnek a vége".
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.