Szerző: BUDAPEST ÖNKORMÁNYZATA
2024.
A XXI. századi Budapest előtt óriási kihívások állnak, amelyek három fő csoportra bonthatóak.
Az egyik a klímakatasztrófa. Egyrészt mindent meg kell tenni a károsanyag-kibocsátás csökkentésére, másrészt fel kell készíteni a várost a klímaváltozás -ma már- elkerülhetetlen következményeire.
A második nagy kihívás a fenntartható mobilitásra való átállás feladata. Az elmúlt évtizedben 40%-kal nőtt Pest megyében a gépjárművek száma. Ma Budapest útjain minden második autóval megtett kilométert az agglomerációból indulós és esete oda visszatérő autók tesznek meg. Ez fenntarthatatlan. Budapest nem csak a légszennyezés és a dugók miatt nem visel el ennyi autót: a véges mennyiségű közterületen a mainál több helyet kell adni a zöldfelületeknek és a fenntartható közlekedésnek. Budapest célja az, hogy 2030-ra a fenntartható mobilitás aránya 80% legyen.
A harmadik kihívás a népességfogyás. Budapest lakossága, különösen a belsőbb városrészek lakossága fogy, miközben az agglomeráció lakossága meredeken növekszik. Ha ez a folyamat nem áll meg, ha nem lehet Budapest lakosságát növelni és az agglomeráció népességnövekedését megállítani, az urbanisztikai katasztrófát jelent az egész várostérség számára. Beépített szántóföldek, kivágott erdők, vízhiány, szétfolyó települések az egyik oldalon, kiüresedő város a másik oldalon és dugó a kettő között.
A modern urbanisztika mind a három problémára kínál megoldás-elemeket: ilyenek többek között az árnyas, fás közterek, a vasúti közlekedés fejlesztése az agglomerációban, vagy a zöldmezős építkezések korlátozása. Ezek kiemelt fontosságúak, de nem adnak egységes, átfogó választ a három fő kihívásra...
A második nagy kihívás a fenntartható mobilitásra való átállás feladata. Az elmúlt évtizedben 40%-kal nőtt Pest megyében a gépjárművek száma. Ma Budapest útjain minden második autóval megtett kilométert az agglomerációból indulós és esete oda visszatérő autók tesznek meg. Ez fenntarthatatlan. Budapest nem csak a légszennyezés és a dugók miatt nem visel el ennyi autót: a véges mennyiségű közterületen a mainál több helyet kell adni a zöldfelületeknek és a fenntartható közlekedésnek. Budapest célja az, hogy 2030-ra a fenntartható mobilitás aránya 80% legyen.
A harmadik kihívás a népességfogyás. Budapest lakossága, különösen a belsőbb városrészek lakossága fogy, miközben az agglomeráció lakossága meredeken növekszik. Ha ez a folyamat nem áll meg, ha nem lehet Budapest lakosságát növelni és az agglomeráció népességnövekedését megállítani, az urbanisztikai katasztrófát jelent az egész várostérség számára. Beépített szántóföldek, kivágott erdők, vízhiány, szétfolyó települések az egyik oldalon, kiüresedő város a másik oldalon és dugó a kettő között.
A modern urbanisztika mind a három problémára kínál megoldás-elemeket: ilyenek többek között az árnyas, fás közterek, a vasúti közlekedés fejlesztése az agglomerációban, vagy a zöldmezős építkezések korlátozása. Ezek kiemelt fontosságúak, de nem adnak egységes, átfogó választ a három fő kihívásra...
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.