NEM AZ A KÉRDÉS, HÁNY AKKUMULÁTORT GYÁRTANAK AZ ORSZÁGBAN, HANEM HOGY MIT TESZNEK HOZZÁ EHHEZ A MAGYAROK

TELEX
Szerzők: ELŐD FRUZSINA, WEILER VILMOS
2024.04.17.

2030-ig több mint 10 ezer milliárd forint értékben fektetnek be Magyarországon külföldi akkumulátor- és villanyautó-gyártók. A magyarokat érthető módon erősen foglalkoztatja, hogy az erős állami támogatással kiépülő új iparág milyen hatással lesz az ország társadalmára, gazdaságára és élővilágára. A lehetséges válaszok azonban mintha párhuzamos univerzumokban léteznének. Az egyik oldalon csak a pozitívumokról, a jövő iparáról, az óriási növekedési potenciálról, a jól fizető munkahelyekről, a leszakadt régiók felzárkózásáról hallani, miközben a kritikusok mintha kizárólag előnytelen elemeket találnának az iparág felduzzasztásában: kockázatos gazdaságpolitikai lépés, kínai függés, környezetszennyező technológia, rosszul elköltött közpénzmilliárdok, alacsony hozzáadott értékű munka. Kétrészes cikkünkben a kritikák fő irányaiból kiindulva részletesen bemutatjuk a különböző érveket, hogy teljesebb képet kapjunk arról, mi is forog kockán. Az első részben azt vizsgáltuk meg,

- milyen iparpolitikát folytatott Magyarország a rendszerváltás után, hogyan folytatják ezt az Orbán-kormányok 2010 óta, és hogyan illeszkedik ebbe az akkugyártás támogatása;

- mik a kritikái ennek a modellnek, és milyen érvek szólhatnak mellette;

- mit jelent a gyakorlatban az akkugyártáson keresztül kialakuló kínai függés és egyoldalú gazdaságfejlesztés.

Itt, a második részben pedig a létrejövő munkahelyekről, az értékláncba való csatlakozásról, a nyersanyag- és energiaigényről és a támogatások formájában ráfordított összegek megtérüléséről lesz szó...

ITT OLVASHATÓ

LEGFRISSEBB HÍREK A TELEXEN