Szerző: BRÜCKNER GERGELY
2024.04.21.
szükség van a meglévő, kiemelkedő exportsikereket elért vállalatok bázisán nemzetközi piacon elismert magyar brandek felépítésére.
Korábban ezzel a témával részletesen is foglalkoztunk. Fontos hangsúlyozni, hogy valójában már az sem egyszerű, hogy eldöntsük, hogy kiket is vizsgálunk. Mi a magyar márka, a magyar vállalat? Amelyik cégnek magyar a tulajdonosa? A vezetése? A székhelye? Valahogy ennek az egyvelegét kezeltük, vagyis nem volt kizáró ok, ha egyik vagy másik cég nem teljesen magyar, de ha összességében magyarnak éreztük, akkor belefért az összeállításunkba.
Ebben persze olykor tévedhettünk. Lehet, hogy az OTP-nek például már több a külföldi tulajdonosa, mint a magyar, de magyar vezetése és döntésközpontja miatt magyarnak vettük. Az Audit vagy a Robert Boscht természetesen nem, ők, bár nyilván vannak magyar színhelyeik és dolgozóik, egy külföldi brand magyar leányai. Nem vettük magyarnak Európa legnagyobb biofinomítóját, a Pannonia Biót sem, hiába magyar – még a nevében is –, valójában egy ír cégről van szó.
Viszont vannak olyan cégek, amelyek hiába költöztek már el nagyrészt – mint a Váradi József meghatározta Wizz Air vagy Gattyán György Doclerje –, az erős kötődések miatt még a magyar márkák közé soroltuk őket.
Végül, a brandeket semmiképpen sem úgy néztük, hogy melyik egy sikeres, jól ismert név itthon, például egy bank, mobilcég, bor, szalámi, vagy informatikai megoldás, hanem csakis aszerint, hogy a nemzetközi piacokon is lehet-e sikere...
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.