„MAGYARORSZÁGON TELJES A MŰVÉSZETI SZABADSÁG” – CSÁK JÁNOS MÚLT HETI INTERJÚJÁNAK HÁROM LEGVITATHATÓBB ÁLLÍTÁSA

QUBIT+
Szerző: NAGY GERGELY
2024.04.17.

Mindenki olyan művet hoz létre, amilyet akar; az állam nem szól bele a tartalomba, ami pedig nem illik bele az Isten-haza-család keretrendszerbe, azt majd eltartja a kultúrafogyasztó, aki amúgy is tele van pénzzel. Igaz, amit a kulturális miniszter állít?

A független sajtóban megjelent hírekkel és elemzésekkel ellentétben a kormány nem készül sem centralizációra, sem az állami pénzt felhasználó kulturális intézmények szigorúbb kontrolljára – jelentette ki Csák János kultúráért és innovációért felelős miniszter abban az interjúban, amit április 10-én adott az InfoRádió Aréna című műsorában. Az interjú kiindulópontját azok a közelmúltban megjelent cikkek adták, amelyek a készülő új kulturális törvényről szóltak, kiszivárgott minisztériumi anyagok alapján – köztük a Qubit március 21-én megjelent írása arról, hogy mi várható a hazai kulturális életben. Noha a törvény szövegét nem láttuk, egy minisztériumi szervezeti ábra és egy táblázat eljutott hozzánk: előbbi a kultúra irányítás átalakított struktúráját vázolja, utóbbi pedig tételesen összeveti, hogy a korábbi törvényi szöveghelyekhez képest mi változik az új jogszabályban.

A Csákkal készült interjúban végigvonuló motívumok közül az első klasszikus inszinuáció: nevezetesen az, hogy a centralizációt és a szoros állami kontrollt emlegetők valójában maguk akarják ezt, az aczéli időket kívánva vissza. A miniszter másik fő állítása, hogy az állam pusztán a „feladatellátást” szabályozza és kéri számom az intézményeken, tartalmi kérdésekbe nem szól bele – miközben Csák többször is hangsúlyozza, hogy a magyar kormány a „zsidó-keresztény kultúrkör”, illetve az „Isten, haza, család hagyományára épít”, és közpénzt csak az a kulturális praxis kaphat, ami ebbe belefér. A harmadik a magánpénz szerepének hangsúlyozása, kimondva-kimondatlanul sugallva, hogy azt, ami az Isten, haza, család hármassággal leírt felfogáson kívül esik, illetve ami az intézményrendszer peremén, vagy azon kívül jön létre, azt teljes egészében tartsák el a kultúrafogyasztók. Ez utóbbi egyébként világossá teszi, hogy az általunk látott tervekben miért nem szerepel például a komplett, struktúrán kívüli (függetlennek is nevezett) színházi szféra, ami arra utal, hogy az állam meg kíván szabadulni a felelősségtől, ide nem akar közpénzt juttatni, és a projektalapon pályázható összegeket is minimálisra csökkenti.

De vizsgáljuk meg közelebbről Csák állításait!
...

ITT OLVASHATÓ

Lásd még:

Inforádió: Csák János az Arénában arról, hogyan alakítják át a magyar kultúra finanszírozását