Szerzők: KERÉNYI GYÖRGY, WIEDEMANN TAMÁS
2024.04.05.
„Kínában ez nagyon be van hirdetve, már itt is tömegesen jelentkeznek az aranyvízumot értékesítő kínai irodák” – mondta egy külföldiek letelepedési és tartózkodási ügyeit régóta intéző cég névtelenséget kérő vezetője.
A parlament 2023 karácsonya előtt pár nappal csöndben új idegenrendészeti törvényt fogadott el, amely a menekültügytől kezdve a letelepedésig újraszabályozza a külföldiek magyarországi tartózkodását.
A kínaiak által nagyon várt új jogi státusz a vendégbefektetői. A vendégbefektetőnek nem kell a tízéves és újabb tíz évre meghosszabbítható tartózkodási engedélyért (és a vele járó szabad uniós utazásért) befektetnie a reálgazdaságba. Befektetéssel ingatlanalapokba, illetve egyszerű ingatlanvásárlással (amihez elég bemutatni, hogy rendelkezésre áll a pénz) teljesíteni lehet a vízum, majd a tízéves tartózkodási engedély feltételeit.
A törvényt annyira előkészítetlenül fogadta el a parlament, hogy a végrehajtásról rendelkező szabályozás csak február legvégén született meg. Forrásaink szerint emiatt január–februárban teljesen le is állt az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság (OIF) működése; ez idő alatt automatikusan meghosszabbodtak az akkor lejáró tartózkodási engedélyek. (Cikkünkhöz több kérdéssel – így a leállásra vonatkozóval is – fordultunk a Belügyminisztériumhoz és az Országos Idegenrendészeti Főigazgatósághoz, de nem válaszoltak.)
A törvénynek a vendégbefektetői státuszt érintő része az önkormányzati és európai parlamenti választások után, július 1-jén lép életbe. (A vendégmunkásokkal foglalkozó paragrafusok már március 1-jétől élnek.) Ingatlanvásárlás révén szerezhető, úgynevezett aranyvízumprogram más uniós országokban is volt, de egy idő után utcai tiltakozások indultak a beözönlő külföldi ingatlanvásárlók nyomán egekbe szökő ingatlanárak miatt, ezért a legtöbb helyen leállították. Nálunk most indítják el, de azért csak a választások után.
Nem az állam kapja a pénzt
A vendégbefektetői státuszt három úton lehet megszerezni, ha júliusig nem változtatnak a törvényen.
A legolcsóbb verzió, ha a külföldi 250 ezer euróért (nagyjából százmillió forintért) befektetési jegyet vásárol valamelyik, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) által nyilvántartásba vett ingatlanalaptól.
A másik, ha legalább ötszázezer euróért (mintegy kétszázmillió forintért) tehermentes lakóingatlant vesz.
A harmadik verzióban egymillió eurónyi (négyszázmillió forintnyi) támogatást kell adni közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványnak. Ezek tipikusan a modellváltáson áteső egyetemeket fenntartó alapítványok. A letelepedési kötvénnyel ellentétben ebben az esetben a befizetett összeg nem jár vissza, így ezt vélhetően nem is választják majd a külföldiek, hacsak egyéb, még nem ismert kedvezményekkel nem segíti ki a magánosított egyetemeket a vendégbefektetők pénzét oda is csatornázó kormány.
A másik két verzióban a tartózkodási engedély megszerzése mellett vagyont is vásárol a külföldi.
„Ugrásra készen várják a kínai ügyfelek az új befektetői vízumprogramot” – mondta a Szabad Európának Zebegnyei Ádám ügyvéd. Ő is azt mondja, hogy a legolcsóbb verzió, vagyis a 250 ezer eurós befektetési jegy látszik a legnépszerűbb konstrukciónak. Ekkor a külföldi mintegy százmillió forintos befektetést eszközöl egy ingatlanalapba azt friss pénzhez, magát részvényhez és tartózkodási jogcímhez juttatva...
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.