Szerző: BRÜCKNER GERGELY
2024.04.23.
Mindez egyáltalán nem csupán magyar sajátosság, az EU-n belül a görög, spanyol, portugál, máltai program ismertebb, de vannak amerikai, dubaji, antiguai vagy dominikai programok is, amelyek részben letelepedési (tartózkodási) célzatúak, de vannak olyanok is, amelyekkel állampolgárság is jár. Ebbe a körbe akar ismét beszállni a magyar kormány, amely évekkel ezelőtt a letelepedésikötvény-programmal már kialakított egy igazán sajátos aranyvízum programot.
Az új magyar „vendégbefektetői” programról a Szabad Európa írt rendkívül alapos cikket, a megjelent törvény és ezen összefoglaló cikk alapján mi ingatlanosokat, illetve korábbi letelepedésikötvény-ügynököket kérdeztünk. Azt tapasztaltuk, hogy mint Földvári Gábor, a letelepedési kötvények forgalmazásában részt vevő Innozone Holding tulajdonosa elmondta, többen is készülnek, de az ördög a részletekben rejlik, vagyis a szakma szereplői a konkrét végrehajtási rendeletre várnak.
Mint másoktól is hallottuk, bőven vannak tisztázandó kérdések, így egyelőre csak pletykák vannak arról, hogy az új programban lesznek-e csókosok, vagyis kiemelt haszonélvezők, mint egykoron a letelepedési kötvények kizárólagos területi jogosítványokkal felruházott ügynökei.
Mivel a 2013–2017 között működő programnak is elsősorban a kínai lába működött, a szakma most is ezt várja. Emlékezetes, hogy akkor is a legnagyobb üzletet a Kajmán-szigetekre bejegyzett Hungary State Special Debt Fund (HSSDF) szerezte, amelynek fő tulajdonosa Lian Wang volt, akit azóta a 24.hu szerint titokzatos karibi üzletek kötnek össze Kertész Balázzsal, Rogán Antal bizalmasával. De a HSSDF tulajdonosai között ott volt Jonathan Chan is, aki pedig a 444.hu egykori cikke szerint Habony Árpádot fizette be egy hongkongi helikopteres várásnéző túrára.
A letelepedésikötvény-programot sok kritika érte, amiért egyes közvetítők halálra keresték magukat, a magyar állam pedig csak annyit ért el, hogy egy ideig nem kellett más csatornán devizakötvényt kibocsátania, mert a külső devizanemes finanszírozást megoldották az elsősorban kínai vevők. Most a kritika leginkább úgy fogalmazható meg, hogy
a magyar állam és az adófizetők közvetlenül nem nyernek sokat azzal, ha a kínai és más befektetők, akik könnyebben szeretnének az unióban mozogni és üzletelni, nagy értékben ingatlanalapok befektetési jegyeit, vagy közvetlenül ingatlanokat vásárolnak Magyarországon.
Itt érdemes egy kis kitérőt tenni a korábbi tapasztalatok felé. Magyarországon a korábbi, 2013 és 2017 között érvényes letelepedési szabályokhoz a parlament Rogán Antal vezette gazdasági bizottsága jelölte ki az ügynökcégeket, ez a bizottság vehette vissza később egyesek jogait. A kötvényekről szinte minden információ el volt rejtve az állami honlapokon, az érdeklődő újságíróknak és a civil szervezeteknek úgy kellett kiperelniük a közérdekű adatokat az államtól.
A programmal nagyjából 5 ezer kötvényes, vagyis nagyjából háromszor ennyi külföldi jutott tartózkodási vagy letelepedési engedélyhez. Közvetlen családtagoknak, férjnek/feleségnek és gyerekeknek járt ez a jog. Ezzel nem járt állampolgárság, útlevél, szavazati jog, de amúgy a szabad mozgáshoz, tartózkodáshoz kiváló volt számukra a program. A programmal döntően (talán négyötödrészt is) kínaiak éltek.
A területileg kizárólagos jogokkal felruházott közvetítő vállalkozások összesen 162 milliárd forintos bevételre tettek szert. Ez a bevétel volt, nem a nyereség, mint hallottuk, az ügyfeleket a cégeknek felhajtó „helyi alügynökök” jutalékai, az utazások, a marketingakciók, a fordítások és a jogi költség volt még kiemelkedő...
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.