Szerző: DIENES GÁBRIEL
2024.04.08.
- Az ország három vezető egyetemén több mint 3000 dolgozó állt ki a méltatlan bérek és munkakörülmények miatt.
- Az elégedetlenség egyre gyakrabban tör felszínre, forrásaink másod- és harmadállások vállalásáról és állandósuló elkeseredettségről számoltak be.
- Forrásaink szerint a dolgozók béremeléséhez a központi költségvetés megközelítőleg 0,02 százalékára volna szükség, már csak ezért is „kizárólag politikai döntés kérdése”, milyen jövő vár az állami egyetemekre.
Nemrég a Zeneakadémián tört ki látványosan a feszültség, amikor a szenátusi ülésen megjelent hatvan diák, hogy az oktatók után ők is jelezzék Kotán Attila kancellárnak: hatalmas probléma, hogy nagy számban távoznak az intézmény munkatársai. Nem sokkal később pedig már arról érkezett hír, hogy több kulcsfontosságú vezető – a gazdasági igazgató, a jogi igazgató, a kommunikációs igazgató, illetve egy főkönyvelő munkatárs – otthagyja az egyetemet a körülmények miatt, ami az eddigieknél is nehezebbé fogja tenni az alapműködés fenntartását.
Az utóbbi hetekben három nagy egyetem közel háromezer dolgozója állt ki azért, hogy a bérhelyzete rendezését, és a színvonalas oktatóshoz méltó feltételeket követeljen a fenntartótól, azaz az államtól, közelebbről a területért felelős Csák János vezette Kulturális és Innovációs Minisztériumtól (KIM).
Nemrég a Zeneakadémián tört ki látványosan a feszültség, amikor a szenátusi ülésen megjelent hatvan diák, hogy az oktatók után ők is jelezzék Kotán Attila kancellárnak: hatalmas probléma, hogy nagy számban távoznak az intézmény munkatársai. Nem sokkal később pedig már arról érkezett hír, hogy több kulcsfontosságú vezető – a gazdasági igazgató, a jogi igazgató, a kommunikációs igazgató, illetve egy főkönyvelő munkatárs – otthagyja az egyetemet a körülmények miatt, ami az eddigieknél is nehezebbé fogja tenni az alapműködés fenntartását.
Az utóbbi hetekben három nagy egyetem közel háromezer dolgozója állt ki azért, hogy a bérhelyzete rendezését, és a színvonalas oktatóshoz méltó feltételeket követeljen a fenntartótól, azaz az államtól, közelebbről a területért felelős Csák János vezette Kulturális és Innovációs Minisztériumtól (KIM).
- Először az Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE) közel 1500 dolgozója írta alá azt a nyílt levelet, amiben a pedagógusokhoz hasonlóan 33 százalékos azonnali béremelést követelnek;
- majd csatlakozott hozzájuk a Budapesti Műszaki Egyetem (BME) ezernél is több alkalmazottja, köztük Prof. Dr. Czigány Tibor rektor is – habár a kancellár több alkalommal is megtagadta tőlük, hogy az egyetem központi e-mail-címéről juttassák el kollégáikhoz a petíciót – az állami egyetemi alkalmazottak 50 százalékos béremelését követelve;
- aztán pedig a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem (LFZE) durván 250 munkavállalója társult a kezdeményezéshez;
- majd a HUN-REN Magyar Kutatási Hálózat kutatóhelyeinek megközelítőleg 1500 dolgozója is csatlakozott az aláírásgyűjtéshez.
Miközben a diplomás átlagbér majd bruttó 850 ezer forint, a minimálbér pedig bruttó 232 ezer forint volt 2023-ban (az egész évet nézve 17,6 százalékos átlagos infláció mellett), addig az állami felsőoktatási intézményekben
egy doktori fokozattal rendelkező adjunktus (a tanársegéd után következő, második egyetemi oktatói státusz) az ELTE-n jelenleg bruttó 420 ezer forintot keres havonta, amiből 279 300 forintot kap kézhez;
a BME-n pedig bruttó 277 200 forintot keres, ami csak munkáltatói kiegészítésekkel jön ki kedvezmények nélkül nettó 243 789 forintra...
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.