DRÁVICZKI SÁNDOR: MINIMÁLIS BÉREMELÉS VOLT AZ ÁLLAMI FENNTARTÁSÚ EGYETEMEKNÉL

HÍRKLIKK
Szerző: MILLEI ILONA
2024.04.21.

A négy megmaradt állami egyetem, az ELTE, a BME, a Zeneakadémia és a Magyar Képzőművészeti Egyetem dolgozói megelégelték, hogy a kormány továbbra sem nyújt elegendő pénzt a magas színvonalú egyetemi oktatáshoz és kutatáshoz, a tisztességes bérezéshez és hallgatói juttatásokhoz. Demonstrációval összekötött tárgyalásokat kezdtek Hankó Balázzsal, a Kulturális és Innovációs Minisztérium felsőoktatásért felelős államtitkárával. A tárgyalások eddig nem sok eredménnyel jártak, azokat két hét múlva folytatják. Ezek után kerestük meg Dráviczki Sándort, a Felsőoktatási Dolgozók Szakszervezetének (FDSZ) elnökét, akit a hogyan továbbról kérdeztünk.

A Felsőoktatási Dolgozók Szakszervezete (FDSZ) támogatja az állami egyetemek dolgozóinak béremelési követeléseit?

Természetesen, hiszen az ELTE-n, a BME-n illetve a képzőművészeti egyetemen maguk a Felsőoktatási Dolgozók Szakszervezete intézményi szervezetei szervezik az akciókat.

Miért tartja az FDSZ elfogadhatatlannak, hogy a közoktatási szektorban zajló bérrendezéssel egy időben a kormány továbbra sem nyújt elegendő pénzt a magas színvonalú egyetemi oktatáshoz és kutatáshoz, a tisztességes bérezéshez és hallgatói juttatásokhoz?

Mindenekelőtt le kell szögeznünk: az örvendetes, és nagyon örülünk annak, hogy a köznevelésben a kormányzat rendezni próbálja a béreket, de természetesen szerencsés lett volna, ha azt a felsőoktatással egyszerre valósítják meg. Akkor ugyanis nem következhettek volna be olyan anomáliák, hogy néhol egy tanársegéd, vagy egy adjunktus kevesebbet keres, mint egy pályakezdő pedagógus.

Azt is kifogásolják, hogy az egyetemi oktatók alapbére meg sem közelíti a diplomás mérnöki átlagkeresetet. Mikor szakadtak le így a bérek?

Ez fokozatosan következett be. A minisztérium érdekes statisztikákat szokott mutatni, vagy olykor a tévében is érdekes összegeket hallunk arról, hogy mennyit keres egy egyetemi tanár. Én nem tudom, honnan szedik ezeket az információkat. Az FDSZ legutóbbi elnökségi ülésén azt néztük meg, milyen bérfejlesztések történtek 2024. január 1-jétől az egyes egyetemeken. A Pécsi Tudományegyetemen az oktatók 15 százalékot kaptak, egy adjunktus olyan 500 ezer forintot kap, és 2025-re 25 százalékos béremelést ígértek. Az Óbudai Egyetemen szintén 15 százalékos, a Szegedi Tudományegyetemen 10 százalékos (amiből 7,5 százalék kötelező, a 2,5 százalékot pedig bértömegként próbálják elszámolni), a Debreceni Egyetemen januártól 10, szeptembertől további 5 százalékos béremelés valósul meg, és 13. havi bért is kaptak, az állami fenntartású ELTE-n pedig 5 százalékos volt a béremelés.

Miért pont az állami fenntartású egyetemek kapnak olyan keveset?

Az állami fenntartású egyetemeken eleve kevesebb volt a béremelés, mert a fenntartóváltáskor a 21 fenntartóváltó egyetemen bizonyos kis béremelésre mindenhol jutott pénz. Azoknál, amelyek megmaradtak állami fenntartásban – az Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE), a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem (BME) a Zeneakadémia a Magyar Képzőművészeti Egyetem és a bajai főiskola – azért problémás a helyzet, mert ott minimális volt a béremelés. Én a Nyíregyházi Egyetemen dolgozom, itt se tavaly, se az idén nem volt egy fillér béremelés sem. S bár mi sohasem szoktunk az inflációra hivatkozni, azért az érdekes, hogy miközben az elmúlt években hatalmas volt az infláció, nem történt béremelés.

A tárgyalások eddig nem sok eredménnyel, de folynak a béremelésről Hankó Balázzsal, a Kulturális és Innovációs Minisztérium felsőoktatásért felelős államtitkárával. Hogyan tovább?

Megmondom őszintén, mi egy sakktáblán játszunk, nekünk vannak figuráink, az ellenfélnek is, és lehet, hogy erősebbek, de rafináltnak kell lenni. Én annyit tudok, hogy Hankó Balázs, illetve Varga-Bajusz Veronika felsőoktatásért felelős helyettes államtitkár május 9-én a Felsőoktatási Dolgozók Szakszervezetének székházába jön, ahol előadást tartanak majd, és válaszolni fognak a kérdéseinkre. Akkor meg tudjuk fogalmazni a számunkra fontos kérdéseket. Persze, a nehézségeinket még próbálják növelni azzal, hogy a tagdíjlevonást is megtiltották az állami egyetemeken január 1-jétől. Nehéz szakszervezetet úgy működtetni, hogy még arra sem vagyunk jók, hogy a munkáltató egy gombnyomással levonja a tagdíjat. Persze, ez is arra irányul, hogy megnehezítsék a szakszervezeti munkát. Pedig mi a dolgozókért vagyunk, és nem a kormány ellen.

Attól nem tartanak, hogy ugyanúgy, mint a közoktatásban, évekig elhúzódnak majd ezek a tárgyalások, amik ígérgetéssel jártak, időhúzással, és egészen addig nem valósult meg a béremelés, amíg végül az uniótól nem érkezett rá pénz…

A felsőoktatásban nem volt összefüggésben a béremelés az uniós pénzekkel. Nálunk közfinanszírozási szerződéskötés van, abban bizonyos százalékot kapnak a fenntartó-váltó egyetemek. A közfinanszírozás vonatkozásában ez az összeg a Nyíregyházi Egyetemen ebben az évben 3 százalékos volt. Ebből kellene kigazdálkodni mindent.

Ha a felsőoktatásban dolgozók bérét továbbra sem rendezik bizonyos határidőn belül, az milyen következményekkel járhat?

Mi mindenféleképpen megpróbálunk a tárgyalások mentén haladni, már csak azért is, mert ha kérésekkel fordulunk a minisztériumhoz, azok bizonyos százaléka mindig teljesül. Az évek alatt sikerült olyan viszonyt kialakítani, hogy tényleg megoldásokat találtunk a kialakult problémákra. Úgy látom, a minisztérium hajlandó ezekkel foglalkozni, csak gondolom, az ő kezük is meg van kötve. Természetesen mi próbálkozunk, és azért néha sikereket is tudunk elérni...

ITT OLVASHATÓ