DRÁGA A BENZIN, DE MÉG DRÁGÁBB LESZ

TELEX
Szerző: BRÜCKNER GERGELY
2024.04.19.

A magyar benzin- és dízelárak a régióban magasnak számítanak, bár az EU egészében már nem annyira. Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter konkrétan 7-9 százalékkal tartja magasabbnak a magyar árakat a regionális átlagnál, ez literenként akár 50 forintot is jelenthet. A megállapítás nagyjából igaz, ha a végfogyasztói árakat nézzük.

A jelenlegi magyar üzemanyagárakat összehasonlítható devizában (vagyis euróban) nézve, 1,618 euró/liter jön ki a benzinre, a dízelre pedig 1,648 eurós átlagár (az átlag a kutaknál elhelyezkedés és márka függvényében is változó). Cikkünk írása idején a holtankoljak.hu adatai szerint a benzin literje átlagosan 642, a dízelé 654 forint volt.

A hazai árak leegyszerűsítve a tőlünk nyugatra eső országokhoz képest alacsonyak, a keletre eső országokénál magasabb.

A magyar üzemanyag a bolgárnál jóval, a lengyelnél, csehnél, románnál enyhén drágább, a szlovákkal nagyjából szinkronban van, a szerbnél, osztráknál pedig valamivel olcsóbb.

Magyar extrák az árban

Az árat később kicsit szétcincáljuk, de azért azt mindenképpen érdemes rögzíteni, hogy a világpiaci olajár mint kiindulópont után elég sok országspecifikus tényező is befolyásolja az üzemanyagok végfogyasztói árát.

Ezek közé tartozik, hogy az üzemanyagot milyen hatékonysággal finomítják az adott országban, mennyire van verseny a nagy- és a kiskereskedők között, egyáltalán mekkora távolságról jut el az olaj a finomítóba. De legalább ilyen fontos az üzemanyagra terhelt adók mértéke, Magyarország pedig ebben elég ötletes, mert a magas (27 százalék) forgalmi adó és az év elején literenként 41 forinttal megemelt jövedéki adó mellett forgalomarányos adók, kiskereskedelmi adó, az Energiahatékonysági Kötelezettségi Rendszer (EKR) és a szénhidrogén-tárolás (MSZKSZ) terhei is beépülnek az árba.

„Jelenleg a benzinnél a lakosság az ár felét a költségvetésnek fizeti be, ezzel pedig a kormányzat rendkívül kiforgatja az emberek pénztárcáját és megtakarítását”

– mondta erről Egri Gábor, a Független Benzinkutasok Szövetségének elnöke az ATV Egyenes beszéd című műsorában. A Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) szerint nem erről van szó (az adat valóban kicsit túlzásnak tűnik, számításunk szerint picivel 50 százalék alatt marad az összes adóterhelés), és azt ígéri, hogy a Központi Statisztikai Hivatal a közeljövőben létrehoz egy nyilvános, regionális üzemanyagárakat monitorozó rendszert, amely segíti a korrekt összehasonlítást.

Ugyanakkor, ha csak a forgalmi adót nézzük, a magyar 27 százaléknál minden környező országban alacsonyabb az áfa (a legjellemzőbb a 19-20 százalék), ha Magyarországon 35 eurócent csak az áfa, a környező országokban 23-30 cent, és

az összesített adóterhelés is jellemzően 10-15 centtel alacsonyabb a szomszédainknál. Az árban pontosan ez a differencia jelenik meg.

Külön érdekesség, hogy vannak olyan elemek, ahol az adót is megadóztatja a kormány, vagyis a jövedéki adóra még forgalmi adó is rakódik.

Az adók mellett vannak további hatások is, amelyek kifejezetten a magyar üzemanyagárakat tartják magasan, vagy emelik meg frissiben. A piacnak a 13 hónapos benzinárstop nagyon rosszat tett, tönkrementek egyes szereplők, a Mol nagykereskedelmi szerepe még inkább monopolisztikus lett. Emellett mostanában gyengült némileg a dollárral szemben a forint, ami szintén áremelő hatású.

Ha az összes magyar áremelő hatást összeadjuk, még azt is mondhatjuk, hogy szerencsénk van a mostani, magasnak tűnő árszinttel. Hogyhogy? Úgy, hogy decemberhez képest a végfogyasztói ár „csak” nagyjából a 41 forintos pluszadóval drágult (40-50 forinttal nagyobb a végfelhasználói ár), pedig a két időszak között az olaj több mint 10 százalékkal drágult, vagyis a szektor – lehet, hogy már Nagy Márton dörgedelmei miatt – lenyelt egy áremelkedést, visszafogta magát...

ITT OLVASHATÓ