Szerző: KÁRPÁTI JÁNOS
2024.04.04.
Április negyedike van, tehát 75 éves a NATO, az Észak-atlanti Szerződés Szervezete. A vezető német lapok közül több is lehozta a dpa hírügynökség visszatekintő elemzését (köztük a Frankfurter Rundschau), amelynek az a vezető gondolata, pontosabban kérdésfeltevése, hogy ez a katonai szövetség, amely megbirkózott sok válságos helyzettel, az egész hidegháborúval és a világ azt követő gyökeres átalakulásával, vajon képes lenne-e túlélni Donald Trump esetleges második elnöki ciklusát. Pedig kívülről azt látni, hogy a NATO csúcsformában van, soha nem volt ilyen nagy és erős. A kulisszák mögött azonban – írja a dpa – sokkal komorabb a hangulat. Jens Stoltenberg főtitkár legújabb javaslatai jól mutatják, mekkora aggodalmat kelt az amerikai hatalomváltás eshetősége.
Az elemzés emlékeztet arra, hogy Trump a kampányában világossá tette: azok a partnerek, amelyek kevéssé járulnak hozzá a védelmi költségekhez, orosz támadás esetén az ő elnökségétől nem számíthatnának támogatásra. Egyik interjújában azt is mondta, hogy a NATO fontosabb Európának, mint Amerikának, amelyet „egy szép, nagy óceán választ el néhány európai problémától”. Trump álláspontja ellentmond az elrettentés elvének, annak a tételnek, hogy bármely tagállamot éri külső támadás, számíthat a többiekre.
Ezen felül a dpa horrorforgatókönyvnek nevezi azt, hogy Trump leállíthatná az Oroszország által megtámadott Ukrajna támogatását. A német hírügynökség itt utal arra: Orbán Viktor közölte nemrég, miután találkozott Trumppal, hogy a republikánus elnökjelöltségre pályázó politikus, újraválasztása esetén egy fillérrel sem támogatná tovább a háborút. Stoltenberg ezért szeretné még az amerikai elnökválasztás előtt rávenni a szövetségeseket, hogy hagyjanak jóvá Ukrajna katonai megsegítésére az elkövetkező öt évre száz milliárd eurót. A német hírügynökség figyelmeztet: pillanatnyilag teljesen tisztázatlan, hogy miként reagálna a NATO, ha az oroszok áttörő sikert érnének el a fronton, és ismét Kijevet fenyegetnék.
Az elemzés a tagállami egoizmus példájaként említi, hogy Törökország és Magyarország csaknem két évig halogatta Svédország felvételét, egyebek közt azért, hogy engedményeket érjen el fegyverzetbeszerzés terén.
Ami a nagy világpolitikai sakktáblát illeti, a dpa szerint a németek és a franciák attól tartanak, hogy Washington egyre inkább a felemelkedő Kínával való szembenállásra próbálja felhasználni a NATO-t, holott az a kommunista szovjet birodalom féken tartására jött létre, a Szovjetunió széthullása után pedig betöltött ugyan bizonyos mértékig világcsendőri szerepet, de most ismét az oroszok elleni védekezés a fő feladata.
Ezen felül a dpa horrorforgatókönyvnek nevezi azt, hogy Trump leállíthatná az Oroszország által megtámadott Ukrajna támogatását. A német hírügynökség itt utal arra: Orbán Viktor közölte nemrég, miután találkozott Trumppal, hogy a republikánus elnökjelöltségre pályázó politikus, újraválasztása esetén egy fillérrel sem támogatná tovább a háborút. Stoltenberg ezért szeretné még az amerikai elnökválasztás előtt rávenni a szövetségeseket, hogy hagyjanak jóvá Ukrajna katonai megsegítésére az elkövetkező öt évre száz milliárd eurót. A német hírügynökség figyelmeztet: pillanatnyilag teljesen tisztázatlan, hogy miként reagálna a NATO, ha az oroszok áttörő sikert érnének el a fronton, és ismét Kijevet fenyegetnék.
Az elemzés a tagállami egoizmus példájaként említi, hogy Törökország és Magyarország csaknem két évig halogatta Svédország felvételét, egyebek közt azért, hogy engedményeket érjen el fegyverzetbeszerzés terén.
Ami a nagy világpolitikai sakktáblát illeti, a dpa szerint a németek és a franciák attól tartanak, hogy Washington egyre inkább a felemelkedő Kínával való szembenállásra próbálja felhasználni a NATO-t, holott az a kommunista szovjet birodalom féken tartására jött létre, a Szovjetunió széthullása után pedig betöltött ugyan bizonyos mértékig világcsendőri szerepet, de most ismét az oroszok elleni védekezés a fő feladata.
Ausztria orbanizálása az FPÖ terve
Az FPÖ, az Osztrák Szabadságpárt orbanizálni és trumposítani akarja Ausztriát – kongatja meg a vészharangot a bécsi Die Pressében Sieglinde Rosenberger, a Bécsi Egyetem politikatudósa. Vendégkommentárjában szenvedélyesen érvel amellett, hogy a többi politikai pártnak meg kell akadályoznia az FPÖ újbóli kormányra kerülését. Figyelmeztet arra, hogy a szélsőjobboldali pártok feljövőben vannak Európában, és a közvélemény-kutatások szerint Ausztriában a Szabadságpártra voksolnának a legtöbben. Harmadszor is kormányzati szerepet kaphat, és ettől sokan féltik a demokráciát, nem alaptalanul – írja a politológus.
Kitér arra, hogy nem csupán Herbert Kickl FPÖ-vezető, hanem a párt számos jelentős reprezentánsa példaképnek tekinti Orbán Viktort, aki az állami, államhoz közeli, illetve társadalmi intézményekbe a saját híveit tuszkolja be, az Európa-politikát illetően pedig blokád alá helyezi Brüsszelt, valamint támogatja Vlagyimir Putyin Ukrajna elleni háborúját. A közszolgálat, az igazságszolgáltatás, a közmédia, az ellenzék, az emberi jogok, mindez csupa olyan terület, amelyekre az autokraták és jobboldali populisták gyorsan ráteszik a kezüket, a szabályokat figyelmen kívül hagyják vagy megváltoztatják, a professzionális személyzetet lojálisakkal cserélik le, lásd Európában Magyarországot, korábban Lengyelországot, most pedig Szlovákiát – fogalmaz Sieglinde Rosenberger, aki kevésnek találja azt, hogy a jobbközép Osztrák Néppárt csupán addig ment el, hogy kizárja személy szerint Herbert Kickl bevételét a kormányba. Ehelyett azt kellene szerinte leszögezniük a néppártiaknak, hogy csak a Szabadságpárt nélküli koalíciós változatokra nyitottak.
Szlovákia is az orbáni úton
Végül pedig, ha már említésre került negatív szövegkörnyezetben Szlovákia, röviden kitérek az EurActiv brüsszeli portál egyik, ezzel egybecsengő cikkére, amely arról szól, hogy a pozsonyi kormánykoalíció egyik pártja, a Szlovák Nemzeti Párt benyújtotta a nem kormányzati szervezetekről, az úgynevezett NGO-król szóló törvény módosítási javaslatát. Ez azt irányozza elő, hogy évente 5 ezer eurónál nagyobb külföldi anyagi támogatásban részesülő NGO-k „külföldről támogatott szervezetnek” minősülnének. Szlovák nem kormányzati szervezetek ez ellen tiltakoznak, és azt követelik a kormánytól, hogy ne kövesse Orbán Viktor magyar miniszterelnök példáját. A javaslat előterjesztői persze az átláthatóság növelési szándékára hivatkoznak. Az EurActiv emlékeztet arra, hogy Magyarország 2021-ben már kénytelen volt eltörölni a többé-kevésbé ugyanilyen jellegű törvényét, mert azt az Európai Bíróság az uniós joggal ellentétesnek minősítette.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.