„A VÁLASZTÓ NEM BÜNTETI A PÁLFORDULÁSOKAT” – ABLONCZY ÉS MAGYARI A KÖZÉP-EURÓPAI MAGYAR PÉTEREKRŐL

HETI VÁLASZ PODCAST

Szerző: VÖRÖS SZABOLCS

2024.04.11.

Babiš, Matovič, Golob, Zelenszkij. Kelet-Közép-Európa bővelkedik a semmiből jött és hamar a csúcsra ért politikusokban. Kevesen értek el ugyanakkor tartós sikereket. Régiós mintázat vagy hazai tünet Magyar Péter feltűnése? Miért nézik el neki NER-es múltját? Hasonlít-e Macronra, ahogy azt magáról állítja? Kell-e konkrétumokat mondani, ha meg akarja győzni a választókat? A HetiVálasz szerkesztőségi adásában Ablonczy Bálint, Magyari Péter és Vörös Szabolcs.

Részletek a műsorból:

A cseh politikai életet felforgató Andrej Babišnak ügynökmúltját nézték el tömegek, Magyar Péternek a NER-felvilági pozícióit. Miért?

Magyari Péter: „Magyarországot egy olyan miniszterelnök vezette be a NATO-ba, aki karhatalmista volt. A történelmi bűnök – vagy a másik oldalon állás – nem különösebben érdekli a választókat, és ez nem is biztos, hogy csak kelet-közép-európai ügy: Joschka Fischerből is úgy lett német külügyminiszter, hogy előtte harminc évvel rendőröket dobált macskakővel Frankfurt utcáin. Nagyon tág tűrésű a választó, nagyon sok mindent elnéz; valahogy mindig az aktuális hangulatban, az aktuális retorikai fordulatoknak a bűvöletében él. Nem nagyon emlékszem arra, hogy a pálfordulásokat, köpönyegforgatásokat különösebben megbüntetné.”

Ablonczy Bálint: „Sokkal fontosabb eleme a Magyar Péter-jelenségnek a pentito: ha valaki kilép és elkezd vallani, annak van érdekességfaktora. Az pedig, amit mond a politikai rendszerről, nagyon sokak érzékelésével találkozik. Amikor arról beszél, hogy van egy bemeszesedett pártrendszer, és egy lapra hozza Orbán Viktort meg Gyurcsány Ferencet, akkor kifejezi azt a közérzületet, hogy Dobrev Klárának már a nagypapája is politizált ebben az országban, Orbán Viktor meg itt van 1989-90 óta, és már akkor miniszterelnök volt, amikor a Magyar Péter tüntetésén jelen lévők jelentős része meg sem született. De valljuk be: Magyar Péter válságjelenség: amit és ahogy mond, konszolidált körülmények között kéthetes sztori lenne.”

Mit mond el az, hogy a Kossuth téri tömeg különösebb gond nélkül énekelte Demjén Ferenc Fidesznek írt kampánydalát?

Ablonczy Bálint: „A válságérzület mindig arányos a válságjelenséggel. Magyarországon van egy nagyon erős, bebetonozottnak tűnő hatalom, amely minden társadalmi alrendszert leural, és ezzel szemben nincs potens kihívó. Érzékelhető, hogy az ellenzékkel szimpatizáló választópolgárok elsöprő többsége egyébként nem szereti az ellenzéki pártokat. Még Gyurcsány Ferenc sincs teljes biztonságban a Magyar Péter-jelenségtől: van egy olyan érzésem, hogy az ő támogatói körének egy része azért van nála, mert eddig ő volt a legerősebb ellenzéki párt. Persze ott a dobtáras keménymag – a munkásőrözvegyek, akik szeretik a Ferit – , de ugyanúgy, mint a Fidesznél, leválasztható egy külső hagymahéj – csak egy 10-12 százalékos pártnál, ha lejön egy hagymahéj, az már teljesen más, mint a Fidesznél, amely 20 év EP-választásain még nem ment 50 százalék alá. Ehhez kell majd mérni a jelenség politikai relevanciáját. Most egyelőre nem ott tart a dolog, hogy leváltja Orbán Viktort holnapután, hanem éppen az ellenzéket gyalulja le.”

Az ígértek után mikor kell Magyar Péternek konkrétumokat mondania a közönségének?

Magyari Péter: „Szombaton már egy kicsit vissza is vett a március 15-i ígéretekből, ott már nem volt szó a kétharmaddal bebetonozott tisztségviselők visszahívásáról. A legkonkrétabb ígéret a KLIK felszámolása volt, amihez nem kell kétharmad. Ilyen értelemben elindult egy realista úton. Mégis azt gondolom, hogy a politika annyira érzelmi identitáskérdés lett az egész világon, hogy szakpolitikai ígéretekkel, tervekkel nem annyira lehet kormányozni. Nem ez érdekli mostanában a választókat. Az érdekli, hogy érzelmileg átélhető ügyeik legyenek. Ilyet egyébként valószínűleg ki kell találnia, túl azon, hogy »Rogán takarodj, és megdöntünk Orbán Viktor!« Meg lehet úszni a szakpolitikát.”

ITT HALLGATHATÓ MEG, ITT OLVASHATÓ