A SAJTÓSZABADSÁG UNIÓS VÉDELME: KÉSŐN ÉS KOMPROMISSZUMOKKAL, DE VÉGRE VAN

SZABAD EURÓPA
Szerző: KELLER-ALÁNT ÁKOS
2024.04.03.

Részben a Magyarországon történtek miatt megszületett az első olyan uniós szabályozás, amely a sajtószabadságot hivatott garantálni. Szakértők szerint ez előremutató, és alkalmas lehet a sajtószabadság védelmére – csak épp nem Magyarországon, mert itt tíz évvel ezelőtt lett volna szükség hasonlóra. Új szabályok vannak a közösségi médiára is, ami egyenesen a Fidesznek kedvezhet.

Megszületett az első olyan jogszabály az Európai Unió történetében, amely kifejezetten a média szabadságát hivatott garantálni. Ráadásul az Európai Médiaszabadság-törvény (European Media Freedom Act, EMFA) nem egy irányelv, hanem egy rendelet, azaz a tagállamoknak, tehát a magyar bíróságoknak, hatóságoknak is egy az egyben alkalmazniuk kell, nem lehet késleltetni a hatálybalépését sem.

Noha a médiaszabályozás alapvetően tagállami hatáskör, az elmúlt években nemcsak Magyarországon, de Lengyelországban, Bulgáriában vagy Szlovéniában is történek komoly, a sajtó szabadságát sértő lépések, Szlovákiában és Máltán pedig meg is öltek újságírókat tényfeltáró munkájuk miatt. Mindez ha lassan is, de felhívta az uniós döntéshozók figyelmét arra, milyen veszélyeknek vannak kitéve az oknyomozó újságírók, és hogy milyen nagy szükség van a független újságírásra, a kiegyensúlyozott médiaviszonyokra az unió és a demokrácia megtartásához.

Az EMFA egy meglehetősen széles körű szabályozás, egyebek mellett létrehoz egy európai médiafelügyeleti szervet, tiltja a szerkesztői döntések befolyásolásának minden formáját, de az újságírók megfigyelését is például a Pegasushoz hasonló kémprogramokkal. Megerősíti, hogy a közszolgálati médiumoknak politikai befolyástól mentesen kell működniük, és hogy átlátható és tisztességes eljárással kell megválasztani a közmédiás vezetőket. Van szabály arra is, hogy a médiában átlátható tulajdonviszonyokat kell teremteni, és előírják, hogy az állam csak nyilvános, arányos és megkülönböztetésmentes feltételek mellett hirdethet, és van olyan, amelyik a médiapiaci koncentráció kialakulását próbálja megakadályozni. Arról, hogy mit tartalmaz az EMFA, itt írtunk részletesebben. Most szakértőket kérdeztünk arról, milyen hatással lehet az EMFA a magyar médiaviszonyokra.

Eddig is lett volna lehetőség fellépni a sajtószabadság védelmében

„Az Európai Unió alapszerződése alapján a médiaszabályozás alapvetően tagállami hatáskör, így az EU csak korlátozottan tud fellépni a médiával kapcsolatos ügyekben. Ez azonban nem jelenti azt, hogy eddig teljesen eszköztelen lett volna az EU. Voltak korábban is irányelvek, amik a reklámozásra, a határon átnyúló szolgáltatásokra mondtak ki szabályokat, és 2019 óta elvárás a médiahatóságok függetlensége is” – mondta Polyák Gábor jogász, az ELTE BTK Média és Kommunikáció Tanszék tanszékvezetője, a Mérték Médiaelemző Műhely vezetője. Ez utóbbi lehetőség lett volna arra, hogy a bizottság elérje, hogy a magyar médiahatóság se működhessen úgy, ahogy addig – Polyák szerint.

„A Médiatanács döntéseinek következtében például a rádiós piacról teljesen eltűnt a verseny, mert a frekvenciapályázatokat rendre kormányközeli adók nyerték el. De a Médiatanács okézta le végső soron azt is, hogy az összes megyei lap egy kézbe kerüljön – a kormányközeli Mediaworkshöz. Mindezek ellenére a bizottság lényegében elfogadta, hogy a médiahatóság a kormányzati hatalomtól függetlenül működik, mert megvannak a törvényi garanciái a függetlenségének: az Országgyűlés választja meg, tagjai nem utasíthatók és nem hívhatók vissza, van saját költségvetése. A bizottság szerint mindaz, hogy ezek benne vannak a törvényben, garantálja a hatóság függetlenségét. De mi tudjuk, hogy ez nem így van” – fogalmazott az ELTE tanszékvezetője. A Médiatanács összes tagja a Fidesz jelöltje volt, nem kormánypárti jelöltek nem tudtak bekerülni. Piacbefolyásoló döntéseiről itt írtunk korábban.

A versenyjog egy másik olyan terület, amely kiterjed a médiára. Elvárás például, hogy ha egy országban közpénzből tartják fenn a közmédiát, akkor az valóban közmédiaként működjön; máskülönben tiltott állami támogatásnak minősül a fenntartására adott pénz. Ennek alapján adott be a Mérték Médiaelemző Műhely is egy panaszt az Európai Bizottságnak – mondta a Szabad Európának Urbán Ágnes közgazdász, a Budapesti Corvinus Egyetem Infokommunikációs Tanszékének tanszékvezetője, a Mérték kutatója. „Van egy uniós dokumentum, amely részletesen leírja, hogy milyen feltételeknek kell megfelelnie egy közszolgálati médiának, és egész egyszerűen ezeket a feltételeket az MTVA–Duna Médiaszolgáltató kettős nem teljesíti. Itt nem is elsősorban arra kell gondolni, hogy milyen például a Híradó az M1-en. Eleve probléma, hogy két külön szerv létezik mint közmédia, hogy a működésük nem átlátható, hogy a közszolgálati feladatok nincsenek pontosan definiálva.” A panaszt 2016-ban adták be, az ügy hivatalosan még mindig nem zárult le, de Urbán szerint a bizottság hamarosan lezárja a beadványukat valódi vizsgálat nélkül.

Ahogy a bevezetőben említettük, az EMFA egy rendelet, amelyet a tagországoknak egy az egyben alkalmazniuk kellene. Vannak benne azonban olyan előírások, amelyeknek a magyar szabályozás nem felel meg, és nem világos, hogy ezt az ellentmondást hogyan lehet feloldani – mondta Polyák Gábor. „Az EMFA szerint a közszolgálati média vezetőit és a felügyelőbizottságok tagjait pályázat útján kell megválasztani, Magyarországon viszont kinevezik őket. Ennek kezelésére azonban nem tér ki a szabályozás, hogy most például ki kell-e írni egy pályázatot ezekre a posztokra, és egyáltalán milyennek kellene lennie egy ilyen pályázatnak. Sok hasonló, tulajdonképpen jogalkotási kötelezettség van benne, de ezek számonkérése nem egyértelmű. Ahogy az sem, milyen hatással lesz mindez a magyar közmédiára. Lehet pályáztatni is úgy minden nehézség nélkül, hogy azt az előre kiszemelt jelölt nyerje meg.”...

ITT OLVASHATÓ