A KSH SZÁMAI IS IGAZOLJÁK A NYUGDÍJASOK HELYZETÉNEK ROMLÁSÁT

HÍRKLIKK
Szerző: NVZS
2024.04.25.

Megszokhattuk az utóbbi években, hogy az egymást követő Orbán-kormányok ugyanazon érv mantrázásával utasítják vissza a szakértők és ne adj’ Isten! az ellenzék bírálatát a nyugdíjasok folyamatos pozícióvesztése miatt. A válasz erre mindig az, hogy 2010-ben megígérték a nyugdíjasoknak, hogy az ellátásuk megőrzi a reálértékét, és ezt be is tarják. De a bírálatok nem is erre irányulnak, hanem a nyugdíjasok relatív pozícióvesztésére a keresettel rendelkezőkhöz képest. A KSH által most közzétett interaktív elemzés azonban fényesen igazolja ezeknek a kritikáknak a jogosságát. A nyugdíjasok relatív helyzete romlott az elmúlt 12 évben.

Orbán Viktor ismételt kormányfői színrelépése előtt a nyugdíjemelést másként számolták ki, mint azóta: korábban az úgynevezett svájci indexálást alkalmazták, ami nagyvonalakban annyit jelentett, hogy a nettó átlagkeresetek és az infláció fele-fele arányban járult hozzá a nyugdíjak emeléséhez. Ezt megszüntetve, 2012-től más logika és módszertan alapján számolnak: a szakértők által vitatott állapotú nyugdíjas fogyasztói kosár következő évre belőtt inflációjával emelnek. (A nyugdíjas inflációs kosárról például Mellár Tamás korábbi KSH-elnök, országgyűlési képviselő itt nyilatkozott a Hírklikknek)) Ez pedig oda vezet, hogy – miként azt például a Nyugdíjguru számokkal igazolva korábban bemutatta – a vegyes indexálás alkalmazásával 2022-ben az átlagnyugdíj nem 161 ezer, hanem több mint 200 ezer forint lehetett volna. Az átlagnyugdíjas tehát bukta a nyugdíja negyedének kitevő összeget.

A fenti bírálatok jogosságát igazolja a Központi Statisztikai Hivatal által a nyugdíjasok, nyugdíjakat bemutató, grafikonokkal gazdagon illusztrált „helyzetképe”. Kilenc megközelítésben taglalja a témát, mostani írásunkban egyetlen egyet mutatunk be, azt, amelyik a nyugdíjak és a keresetek értékalakulását mutatja be...

ITT OLVASHATÓ