Szerző: MÓRA FERENC SÁNDOR
2024.04.25.
István családja tíz hektáron gazdálkodik a homokon, szántóföldjeik és kisebb gyümölcsöseik vannak, egymástól külön, több darabban. A falu a Duna–Tisza közi homokhátságban fekszik, ahol egyre nehezebb a gazdálkodás. Szegedtől délre és keletre jobb minőségű feketeföldek vannak, azokat kevésbé fenyegeti a kiszáradás, de a várostól északra és nyugatra levő területeken a homok az úr a Dél-Alföldön.
A homokhátságot az ENSZ Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Szervezete már húsz évvel ezelőtt a félsivatagos övezetbe sorolta.
Három évtizede mondják a szakemberek, hogy a terület fokozatosan sivataggá válik, és ez ellen valamit tenni kell. Eddig azonban nem sok kézzelfogható eredmény volt, és a részleges vízpótlás megoldása megint tovább tolódik
Az 1970-es évek óta kettő-öt méterrel csökkent a talajvíz szintje, de van, ahol tíz métert is süllyedt a nedves zóna. Mivel a talajvíz lejjebb húzódik, a gazdálkodók egyre mélyebb kutakat fúratnak az öntözéshez, de ennek a költségeit nem mindenki engedheti meg magának. A kisebb méretű gazdaságokban nagyon meg kell gondolni, hogy mennyi pénzt érdemes beletenni a termelésbe, mert nem biztos, hogy a befektetésen felüli haszna is lesz majd a betakarításnak. Az, hogy mennyit hoz vagy visz egy évben a gazdálkodás, csak a legvégén derül ki, amikor már minden munkával végeztek, és el is adták a terményeket...
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.