'94-BEN VÖRÖSBE BORULT, 15 ÉVVEL KÉSŐBB KITERMELTE A JOBBIKOT, MA A FIDESZ ÉLTANULÓJA

VÁLASZTÁSI FÖLDRAJZ
Szerző: BÓDI MÁTYÁS
2024.04.20.

Bukta Imre autodidakta festőművész a Heves megyei Mezőszemerén született 1952-ben. Dolgozott Egerben és Leninvárosban is, de 1975-ben visszaköltözött a szülőfalujába, azóta a Heves megyei település életképein keresztül mutatja be a magyar vidéket. Másik Magyarország címen dokumentumfilm is készült Nagy Dénes rendezésében a festő hétköznapjairól. A faluba később számos híres képzőművész telepedett le. Wahorn András, Szurcsik József, Kótai Tamás és még sokan mások, azért hagyták el Szentendrét, mert már nem tudtak új inspirációt meríteni a letisztult, mondhatni, túl szép Duna parti városból. Nekik Heves megye kellett, egy gyakran ködbe burkolózó észak-magyarországi kis falu, a sár, a vályog, a kék közkutak, Bukta Imre világa.

Természetesen Heves megye nem csak a fentiekből áll, sőt ez a vidék sok szempontból kivételes adottságú része Magyarországnak. A Mátra a Bükk-hegység és az Alföld találkozásánál gazdag kereskedővárosok és egyházi központ is létesült, és ezeket nagyrészt el is kerülte a szocialista iparosítás, míg a szomszédos Nógrád és Borsod megyék jócskán kaptak belőle.

Ha az átlagjövedelmek alapján rendezzük ma sorba a magyar megyéket, Heves 2010-ben és 2022-ben is a középmezőnyben tanyázott, jócskán megelőzve Pest megye kivételével az összes szomszédját, azonban lakosságának 7,5 százalékát, nagyjából 21 ezer embert így is elveszítette ebben az időszakban, ami nagyjából Hatvan városának teljes lakosságszámának felel meg. Ugyanakkor, ahogy a fent említett képzőművészek, úgy a politikai élet képviselői is elsősorban a helyi közösségek nehézségeit használták fel, csak amíg előbbiek inspirációt meríttettek, utóbbiak politikai tőkét kovácsoltak a hevesi hétköznapok problémáiból.

Hevest sokáig jóindulattal sem lehetett jobboldali megyének nevezni. 1990-ben a Gyöngyös központú választókerület kivételével (ahol a Fidesz és SZDSZ közös jelöltje győzött) ugyan még mindenhol nyert az MDF (Elek István például Füzesabonyból került be az első országgyűlésbe), később meghatározóvá vált a szocialista párt dominanciája. 1994-ben már olyan MSZP-s arcok bukkantak fel győztesként, mint Korózs Lajos, Érsek Zsolt, Godó Lajos, de Fodor Gábor is ekkor tudott nyerni a Gyöngyös központú körzetben – még a várost jelenleg is irányító szocialista Hiesz Györgyöt is legyűrte.

1998-ban három-három MSZP és Fidesz egyéni győzelem született a megyében az országgyűlési választáson. A MSZP megyei listás eredménye 35 százalék körüli volt, ami nagyjából a Fidesz és a Kisgazdák itteni listás támogatottságának összegével volt azonos. Gyöngyösön az MSZP és az SZDSZ sem rántotta el a kormányt a második forduló előtt, így Fodor Gábort és Hiesz Györgyöt nevető harmadikként verte a fideszes Mánya Kristóf. 2002-ben azonban a teljes megye vörösbe borult, mind a hat egyéni mandátumot elhozza a „Jogbiztonságot, létbiztonságot, közbiztonságot” ígérő MSZP. Aligha véletlen, hogy később a megyében kiemelkedően sikeres Jobbik is elővette ezt a szlogent. Ekkor a két nagy tömb megyebeli támogatottsága között jelentős szakadék húzódott, míg a szocialisták 47, a Fidesz mindössze 37 százalékot kapott. A helyzet a Fidesz számára 2006-ra lett igazán kritikus, mivel ebben az évben ismét hozták a 4 évvel korábbi 37 százalékos listás eredményt, de az MSZP további 2 százalékponttal növelte szavazótáborát. Gyakorlatilag minden második heves megyei szocialista szavazó volt 2006 tavaszán. Az egyéni kerületekben természetesen ismét taroltak az MSZP jelöltjei. Egerben még az első Orbán-kormány titokminisztere, Demeter Ervin sem tudta menteni a meccset.

2010 előtt a megye nem dúskált a jobboldali polgármesterekben sem. Egerben a szocialista Nagy Imre sokáig kirobbanthatatlan volt. Különösen a mából visszatekintve érdekesség, hogy a Magyar Péter által átvett Tisza Párt egyik alapítója, a Fideszből régen kiugró Deák Boldizsár feljelentése alapján ítélte el a bíróság a korábbi szocialista városvezetőt. Gyöngyöst 1994 óta egy ciklus megszakítással (2010-2014) irányítja az MSZP, Hiesz György már negyedik ciklusánál tart. Hatvanban 1998 és 2010 között szintén a szocialisták adták a polgármestert. A kisebb városok közül Hevesen volt MSZP-s polgármester 1994-2006 között, Füzesabonyban szintén baloldali városvezetés volt 1998-2006 között. Itt civil színekben úgy verte a Fideszt 2010-ben a korábbi szocialista polgármester, Gulyás László, hogy mindössze 6 szavazattal kapott többet, mint a jobboldal jelöltje.

2010-ben természetesen itt is mindent vitt a fülkeforradalom, az összes választókerületet megnyerte a Fidesz. Egerben és a pétervásárai választókerületben nem is volt szükség második fordulóra, a gyöngyösi körzetben még ekkor sem volt 50 százalék körül a Fidesz, de mivel Magda Sándor 35, Vona Gábor 20 százalékot kapott, Fidesz mandátum született. Más kérdés, hogy a 2010-es Jobbik tábor másodlagos preferenciája aligha lehetett a szocialista párt jelöltje ekkoriban...

ITT OLVASHATÓ