Szerző: LACZÓ FERENC
2024.03.30.
Az Egyesült Államokban Donald Trump 2016-os megválasztása és azt követő elnöksége széles körű polémiát váltott ki e kérdés körül.
Számos színvonalas esszé érvelt a tézis mellett, akárcsak ellene, miközben terjedelmes és éles vitákra került sor különböző nyilvános fórumokon, így az online tér különböző bugyraiban is. Az egyesült államokbeli akadémiai elitet éveken át szemlátomást kevés nézeteltérés foglalkoztatta oly intenzíven, mint az f-szó használatának jogosságával kapcsolatos.
E polémia kulcsdokumentumait gyűjti egybe a most tavasszal megjelenő, Daniel Steinmetz-Jenkins által szerkesztett Did It Happen Here? Perspectives on Fascism and America (Vajon megtörtént itt? Fasizmussal és Amerikával kapcsolatos perspektívák). Ahogy e szerkesztői bevezetőt és harmincegy további írást tartalmazó kötet részletesen bemutatja, e szerteágazó, első ránézésre történelmi érvekről és analógiákról szóló vita olyan kérdésekre kísérelt meg reflektálni, mint hogy mi, illetve ki is a felelős Donald Trump elnökké választásáért; hogy politikai karrierjének és sikereinek gyökerei Amerikában keresendők-e vagy inkább az óceán túlpartján; valamint arra, hogy szokatlan hatalomgyakorlása miféle veszélyeket rejt magában.
2016-tól kezdődően tehát a fasizmus fogalma vált egyik legfőbb eszközévé, hogy a történelmileg művelt és politikailag tudatos rétegek az amerikai demokrácia kortárs problémáiról vitatkozhassanak.
A Did It Happen Here? bemutatja, hogy e sokéves vita kezdetben – Trump 2016-os megválasztása előtt és kevéssel hivatalba lépése után – elsősorban a történelmi analógiák körül zajlott. Trump számos terve és botrányos kijelentése kapcsán kerültek felvetésre olyasmik, mint hogy „Hitler is mondott hasonlókat,” illetve „a Weimari Köztársaságot is belső erőt rombolták le.” A vita első fázisa ily módon leginkább arról szólt, állítja Steinmetz-Jenkins, hogy Európa fasiszta múltja megfelelő analógiákkal szolgál-e.
E korai fázist követően több hozzászóló is megfogalmazta a magasabb szintű és fogósabb kérdést: vajon jogos-e az összehasonlítás? Erre válaszul a szaktörténészek jellemzően azt fejtették ki, hogy számos alapvető különbség van a történelmi fasizmus és Trump elnöksége között.
Ez ugyanakkor egy másik kérdést is indukált, mégpedig azt, hogy Trump elnöksége anomáliának tekinthető-e az amerikai történelemben.
Mondhatni ennek hatására bontakozott ki a vita harmadik fő fázisa. Ha nem igazán jogosak, sőt alapvetően félrevezetőek az európai huszadik századdal vont analógiák, akkor – érveltek többen – Trump fasisztoid nézeteinek és tekintélyelvű hatalomgyakorlásának amerikai történelmi gyökereit érdemes megvilágítani – mint a Jim Crow korszak erőszakos rasszizmusát, a Ku-Klux-Klan paramilitáris szervezetének tevékenységét, a náci szimpatizáns German American Bund vagy Charles Coughlin antiszemita pap történetét. E súlyos helyi hagyományokat elsőként afrikai-amerikai radikális gondolkodók, így például W.E.B. Du Bois vagy Angela Davis kritizálták érdemben. Részletes boncolgatásuk 2016-ot követően immár a kulturális és politikai mainstream részévé vált...
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.