Szerző: TRIPONN MARIANN
2024.03.25.
A szerző a CIB vezető elemzője. A Zéróosztó a G7 elemzői szeglete.
A tavalyi első félév egyik legjobban teljesítő devizája – a forint – idén lassan szégyenpadra kerül. Az árfolyam március elején a 400-as szintet nyaldosta, majd kis korrekciót követően a cikk megjelenésekor a 395-ös szint körül billeg az euró/forint kurzus. A forintgyengülés okairól számos kitűnő írás, elemzés jelent meg különböző felületeken. Mi most arra próbálunk választ keresni, hogy a forint gyengélkedése hogyan hathat az idei évre várható kamatpályára.
Az év első két kamatmeghatározó ülése többek számára meglepetést okozott. Januárban, amikor sokan nagyobb csökkentést vártak, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) a korábban sugalltnál kisebb, 75 bázispontos kamatvágás mellett döntött. Februárban pont fordítva, a többek által vártnál nagyobb, 100 bázispontos lazítás mellett tette le a voksát a döntéshozók többsége.
Kedden újabb kamatmeghatározó ülésre kerül sor, így ismét lehet találgatni: lassít a jegybank a normalizálás ütemén, vagy kitart a nagyobb lépésköz mellett?
A februári ülés utáni közlemény és sajtótájékoztató világossá tette, hogy a gyorsítás nem egy új trend kezdetét jelenti. Az MNB továbbra is körültekintő, óvatos, adatvezérelt monetáris politikát folytat; kiemelt figyelmet fordítva a pénzügyi stabilitásra, a beérkező adatok alapján, ülésről-ülésre dönt a kamatvágások mértékéről. A jegybank azt is hangsúlyozta, hogy januárban kizárólag a piaci feszültségek indokolták az óvatosabb lépést. Februárra azonban a korábbi kockázati tényezők (elsősorban az EU-val kapcsolatos viták) háttérbe szorultak, a pénzügyi piacok stabilitása helyreállt, miközben a beérkező inflációs adat alacsonyabb volt, mint az MNB korábbi várakozása. Ezen tényezők átmenetileg növelték a jegybank mozgásterét, amit a Monetáris Tanács ki is használt.
Amikor tehát a keddi kamatdöntésre, illetve a következő időszak kamatpályájára vonatkozóan fogalmazunk meg várakozásokat, a hazai fundamentumokra (ezen belül is kiemelten az inflációs kilátásokra), a külső piaci környezetre, illetve az ország kockázati megítélésének alakulására vonatkozóan kell valamiféle képpel rendelkeznünk – hiszen a döntéshozók is ezeket a területeket vizsgálják...
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.