TÖBB EZREN TILTAKOZNAK AZ ÁLLAMI EGYETEMEK DOLGOZÓINAK MÉLTATLAN BÉRHELYZETE MIATT, PEDIG LENNE PÉNZ AZ EMELÉSRE

QUBIT
Szerző: RADÓ NÓRA
2024.03.25.

A bérek méltatlan és tarthatatlan helyzete miatt három nagy, állami fenntartású egyetem több mint háromezer munkatársa kezdett tiltakozásba az elmúlt hetekben. Az Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE) és a Zeneakadémia dolgozói mellett a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem (BME) már több mint ezer munkatársa – köztük az egyetem rektora, Czigány Tibor – írta alá azt a február végi nyílt levelet, amelyben a fenntartóhoz címezve azt írják, elfogadhatatlan, hogy nem biztosít forrást a „magas színvonalú egyetemi oktatáshoz és kutatáshoz, továbbá a tisztességes bérezéshez és hallgatói juttatásokhoz”. Ezt az üzenetet a három egyetem szakszervezeti vezetői hivatalos levélben juttatták el március 20-án az intézmények fenntartóit képviselő Hankó Balázsnak, a Kulturális és Innovációs Minisztérium államtitkárának, és időpontot kértek tőle a további egyeztetésekre.

A BME nyílt levelében foglaltak szerint egy PhD/DLA fokozattal rendelkező egyetemi adjunktus havi alapilletménye bruttó 277 200 forint, ami a munkáltatói döntésen alapuló 40 600 forinttal, valamint a garantált bérminimumra történő 48 800 forintos kiegészítéssel együtt is bruttó 366 600 forintra jön ki, de még a vezető beosztású egyetemi docensek bruttó garantált havi bére is csupán 535 200 forint. Ezek a számok meg sem közelítik a diplomás mérnöki átlagkeresetet, de valójában a tanársegédek és adjunktusok fizetése a nappal dolgozó Aldi-raktárosok bérét sem körözi le.

Az arcpirítóan alacsony fizetések miatt az aláírók azt kérik, hogy a munkáltatói döntésen alapuló illetményeket építsék be az alapbérbe, ezt kövesse egy 50 százalékos béremelés, majd aztán az inflációt követő, garantált éves emelés.

Ezek az elképzelések egyetemi források és belső számítások szerint egyáltalán nem irreálisak: az állami fenntartású egyetemek (ez mára összesen öt intézményt jelent), köztük az ELTE, a BME és a Zeneakadémia esetén a munkáltatói alapbérek megemelése évente körülbelül 10 milliárd forintos költséggel járna az államnak, a BME esetén pedig körülbelül 3,6 milliárd forintot jelentene. Ez az állami kommunikációs gigagépezet milliárdos költéseihez képest elenyészőnek tűnik.

Szolidaritási élelmiszer-gyűjtés rászoruló matematikusoknak

A G7.hu márciusi cikke szerint a felsőoktatásban dolgozók bére 2008 óta lényegében csak inflálódik: 2008-ban a garantált bérminimum a tanársegédi alapjuttatásnak durván a fele volt, 2021-re viszont beérte, majd szépen meghaladta azt. Az is látható, hogy a bruttó havi átlagkereset hogyan haladta meg az adjunktusi, majd a docensi keresetet, miközben a tanársegédi illetmény az elmúlt években rendre alatta maradt. Ráadásul az egyetemi dolgozóknak 2021–2022-ben adott kétszer 15 százalékos béremelés nem minden intézményben épült be az alapbérbe, és van, ahol részben teljesítményhez kötötték...

ITT OLVASHATÓ 

Lásd még:

Tényleg siralmasak a fizetések az állami egyetemeken, a legfiatalabb oktatók alapbére a minimálbért sem éri e