SÜTIVEL FIZETETT ÖNKÉNTESEK – A ZENEAKADÉMIA MÉLTATLAN AGÓNIÁJA

TELEX
Szerző: MERÉNYI DÁNIEL
2024.03.13.

„A segítségüket kérem, 17 éve dolgozom a Zeneakadémia oktatásszervezési felelőseként, de még sosem voltam olyan helyzetben, hogy Önöktől kérjek segítséget” – írta ki február 23-án Gazsi Olivia, a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem (LFZE – Zeneakadémia) Oktatási és Tanulmányi Osztályának vezetője a Facebookon. Kollégája egy másik egyetem jól fizető oktatási osztályára távozott, Kotán Attila, a Zeneakadémia kancellárja pedig a kapacitások optimalizálására hivatkozva nem kívánt felvenni senkit a helyére. A márciusi felvételiket azonban nem tudják önkéntesek nélkül megszervezni. A helyzetet jól mutatja, hogy az önkéntesek pár hetes munkáját „pénzzel nem, de csokival, házisütivel” tudnák honorálni.

A bejegyzés alatti kommentekben sokan ajánlották fel segítségüket, de legalább ennyien emlegették a szégyen kifejezést. Mindez Magyarország nemzetközi hírű felsőoktatási intézményében történt, és ez csak egy apró jele a nagy múltú intézmény krízisének.

A Zeneakadémia olyan kulturális ikonja Magyarországnak, mint a Nemzeti Múzeum, az Országos Széchényi Könyvtár vagy éppen az Operaház. Létrejöttét Liszt Ferencnek, Erkel Ferencnek köszönhetjük, falai között olyan óriások alkottak és tanítottak, mint Bartók Béla, Kodály Zoltán, Dohnányi Ernő, Kocsis Zoltán. Fennállásának százötven éve alatt olyan rangot vívott ki magának a világ majd minden pontján, amire nagyon kevés magyar brand volt képes. Egyértelmű, hogy egy ilyen kincset őrizni, éltetni kitüntető feladat. Nyilván nem könnyű munka, sokoldalú tehetséget kíván.

A Zeneakadémia teljesen egyedi intézmény, nem hasonlítható egyetlen más egyetemhez sem. Leegyszerűsítve két részből áll, egyrészt a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetemből (LFZE), másrészt egy koncertközpontból és a hozzá tartozó apparátusból, ami a koncertszervezést, egyéb rendezvények lebonyolítását, zenei felvételek kép- és hangrögzítését jelenti. Nyilván a két rész számtalan ponton összefonódik. Akkor működnek jól, ha az átjárás zavartalan. Bármelyik fél eredményes, az a másikat is erősíti.

Affrettando

De az irányításban több probléma is adódott az elmúlt években. 2015 óta több ember váltotta egymást a Zeneakadémia gazdasági irányításáért felelős kancellári poszton. Az első kancellár, Kupper András, 2015-ben öt hónap után távozott, miután mindenféle egyeztetés nélkül próbálta keresztülvinni a Szervezeti Működési Rend (SzMR) megváltoztatását, és ennek nagy botrány lett a vége. Őt követte Szentgyörgyvölgyi László, aki a gyöngyösi főiskoláról került a Zeneakadémia kancellári székébe. 2022-ben működése utolsó hónapjaira esett az állami egyetemek alapítványi modellre való átállítása, de ebben már nem számítottak rá. Valószínűleg azért, mert ő is aláírta a modellváltást élesen elutasító szenátusi nyilatkozatot.

A szenátusi ülés 2022 decemberében volt, Szentgyörgyvölgyit még abban a hónapban, karácsony előtt két nappal mentette fel a miniszterelnök. Akkor került a helyére a mostani kancellár, Kotán Attila. A matematika–fizika, illetve közgazdász szakon végzett Kotán 1996 és 2010 között fideszes és baloldali kormányok alatt is dolgozott az államigazgatásban, minisztériumokban. 2010 után a Magyar Államkincstár elnöke, majd a Magyar Tudományos Akadémia gazdasági igazgatója lett, aztán a Klebelsberg Központ elnökhelyettese volt. A Zeneakadémiára a Műegyetem kancellári posztjáról érkezett.

Irányítási problémákat okoz, hogy a Zeneakadémia 2023 októbere óta rektor nélkül működik.

Vígh Andrea 2013-tól 2023-ig volt rektor, a lehetséges két ciklust ki is töltötte, harmadikra nem is pályázhatott így. De akadémiai források szerint megbízatása végére egyébként is „elfogyott körülötte a levegő”. Sem az egyetem, sem a magyar zenei élet képviselőivel nem volt felhőtlen a viszonya. A 2023 nyarán kiírt rektori pályázat első köre a túlzottan célzott kritériumai és diszkrimináltsága miatt botrányba fulladt, miután eléggé átlátszó volt, hogy felülről Keller András karmestert, hegedűművészt szeretnék az intézmény élén látni. A rektorválasztás második fordulója aztán eredménytelenül zárult, miután Keller visszalépett, mert belátta: a szenátustól semmiféle támogatásra nem számíthat.

Forrásaink szerint az egyetemi polgárság már az első kancellár érkezése óta teljesen bizalmatlan a kintről és fentről érkező embereket, módszereket és elképzeléseket illetően. Sokan érzik úgy, hogy minden olyan aktus, ami a megkérdezésük, jóváhagyásuk nélkül, bevonásuk mellőzésével, erőltetve történt, csak a kárukra vált...

ITT OLVASHATÓ